Hogy miért eh? Sokat gondolkodtam a címen, de valahogy semmi nem adta vissza az érzéseimet az egésszel kapcsolatban. Majd egy élethelyzet kihozta belőlem ezt a szót, és megvilágosodtam. Na de nézzük, mit takar az eh.

Soha nem rajongtam az olyan meccsekért, amelyeken egyik illetve másik csapat a rengeteg faulttal, odapiszkálással gyakorlatilag folyamatosan öli az igaz fodballt. Főleg az a rossz, mikor egy kellemes kiscsapat, amely még ellenfél is lehet, csinálja ezt. De persze a Barca jó partner volt, így aztán folyamatosan ment az adok-kapok. Azért ez meglehetősen sokat rontott a helyzeten. 

Aki az eredményből indul ki, az azt mondhatja, ez sima volt. Aki viszont ismeri a Gironát, az tudja, ez minden volt, csak sima nem. A két csapat amúgy is kellemetlen hetek közepette találkozott, de végre hasznát vehettük a hosszú kispadnak. Ernőt ugyanis elérte a rotációs láz, és mióta ez elkezdődött, nem bír leállni. De nincs is ezzel baj, használjuk ki, amink van. De most hosszú ideje ha rotál - márpedig miért ne rotálna -, okosan teszi. És ez itt a kulcs. Nyilván mindenkit pihentetni kell, mert hosszú hónapok jönnek, 3 fronton kell helyt állni, és révén hogy igazi játékrendszer nincs, kulcsszerephez jutnak az egyéni teljesítmények. 

A Girona az igazi szimpatikus játékával ment neki a meccsnek. Agresszív letámadás, majd amikor úgy hozza a sors, saját térfélen egy 5-ös és egy 4-es, egymáshoz közel levő lánccal megpróbálják az ellenfelet távol tartani a kaputól. Ez sokáig működött, Semedo szerencsés gólja révén ugyan előnybe került a Barca, de a továbbiakban stabilan állt Sacristán csapata. Igaz, veszélyesek nem voltak, Stuani ugyanis magához képest gyengén muzsikált, amikor pedig veszélyes helyzet adódott, az Ter Stegen két szar kifutásából jött. Aztán a második félidő elejét nagyon megnyomta a Girona, sorjáztak a helyzetek, a védelem nem állt a helyzet magaslatán, de a befejezéseik gyengék voltak. És ekkor jött a sorsfordító pillanat. Bernardo Espinosa sárgalappal egy teljesen ostoba odarúgással eltakarította a helyzetet remekül felismerő Suárezt, aki nem volt rest földre kerülni, és a spori második sárgával zuhanyozni küldte a gironait. Egy teljesen felesleges ostobaság eredményeképp 1-0-s hátrányban 10 emberre csappant a katalán kiscsapat, de nem tojtak be, és fejjel mentek a falnak. Részben a túlzottan nyílt játéknak, részben pedig ez emberhátránynak tudható be, hogy nem sokkal ezután Messi beállította a 2-0-s végeredményt. 

Tehát sikerült egy felejthető meccsen visszavágni az őszi 2-2-ért, ami jelen pillanatban aranyat ér, ugyanis az elsőség nem forog veszélyben. Ahogyan a szép magyar mondja: nincs más hátra, mint előre!

Girona 0:2 Barcelona (Semedo, Messi, kiállítva: Bernardo Espinosa)

Ter Stegen - a két hajmeresztő kifutását két szép védéssel kompenzálta, valamint egyiknél azütemet ugyan elvétette, de belekapott még a labdába, így az sem lehetett gól. De főként lábbal volt dolga, amit tisztességesen elvégzett. 7

Semedo - na arra vajon mennyit adtak a fogadóirodák, hogy ő fogja szerezni az első gólt? Nagy örömnek kis gazdája az, aki erre fogadott. Abszolút látszik, hogy beilleszkedett, és neki kell(ene) az első számú jobb bekknek lennie. Plusz ez adhat neki egy kis löketet a folytatásra. 8

Piqué - fontos eleme a csapatnak, akármilyen formában is van. Igaz, ez most jó volt, de egy vezéregyéniség a pályán, és azon kívül is. Remekül tud beindulni labdával, ami megbontja az ellenfél rendezett sorait, valamint ne hagyjuk ki a gólvonalról való mentését sem. 7,5

Lenglet - vicces, mert majdnem minden kétes szituációban benne van, és persze feltett kezekkel hagyja el a helyszínt, jelezve, hogy ő ugyan hozzá sem ért a támadóhoz. De ami biztos, gyorsan tanul, jól fejlődik, és ezt folytatva meghatározó tagja lesz a csapatnak. 6,5

Alba - 2 gól, 7 gólpassz. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtunk róla. Posztjának legjobbja, ez vitán felüli. Megunhatatlan a kémiája Messivel. 8,5

Sergio - ez most ismét egy olyan produkció volt, amely után tisztelgünk neki egyet, de többet a szerepéből adódóan nem tudunk elmondani róla. És ez így van rendjén. 7

Rakitic - legjobban talán egy fáradhatatlan gyári munkásnak tudnám leírni, aki kimegy a terepre, elvégzi a szürke munkát, de az a maga módján mégis valahogy szép. Van abban valami becsülnivaló, hogy tisztában van a képességeivel, és ehhez mérten vállalja be a nehezebb, illetve csinálja meg brilliánsan a könnyebb feladatokat. Ehhez pedig kell intelligencia. 7,5

Vidal - nem volt rossz ötlet ráereszteni a feltüzelt Gironára egy emberevőt. Ha más hasznát nem is vettük, legalább oda-oda pakolt néhány kellemetlent. Rotációs alapnak kiváló az ember, de ez nem biztos, hogy elég a stabil kezdőséghez. 6

Coutinho - voltak ígéretes megmozdulásai, meg elfutásai, de ezúttal kicsit életlenebbnek éreztem. Ez persze önmagában nem baj, csak a jelen helyzetet tekintve szerintem luxus. De be fog ez neki indulni rendesen. 6,5

Suárez - ez most nem sikerült jól. Igaz, gyakorlatilag helye sem volt, de amikor mutathatott volna valamit, akkor sem igazán élt a lehetőséggel. 6

Messi - azért az, hogy zsinórban a 7. meccsén is gólt szerez, elég beszédes számadat. Nem kell őt szeretni, vagy akármi. De aki mutat nekem még egy ilyen komplett játékost, az előtt megemelem a kalapom. Akármit kell csináljon, jól csinálja. 8,5