Ismét azzal kell kezdjem, hogy elmondom, rengeteg mindenről lehet beszélni a tegnapi meccs kapcsán. Egy különbség van azonban a múlt hetihez képest. Most igenis lehet a meccsről beszélni, úgyhogy vágjunk is bele, sok a dolgunk, öveket becsatolni.

Gondolkodtam a meccs előtt, hogy egy beharang formájában vázoljam a két jóslatom, de mint az a tippmix nyeresgé-rátámon meglátszik, jobb, ha kimaradok az ilyenekből. De mostmár szabadon lehet ezekről is beszélni. Ugye hazai pályán hátrányba került a Manchester United, és ezt valahogy a Camp Nouban kellett volna ledolgozni. Lényegében két opcióra szűkült így, lépéskényszerben OGS eszköztára: vagy visszaáll bekkelni - megkockáztatva azt, hogy úgy jár, mint a PSG, vagy oly sok más csapat, akik ezt választották -, és a gyors Martial-Lingard-Rashford hármasnak próbálja a Barca feltolt védelme mögé rúgdosni a labdákat, hogy aztán lendületből megverjék Piquééket, vagy rögtön az elejétől nekimegy a Barcának. Ez utóbbinak azonban nagyon sok kockázati tényezője van. 1) egy magasan letámadó csapat mögött nagy területek vannak, amiket Messi-Suárez-Coutinho előtt szabadon hagyni több, mint blődség. 2) ha nem ez, akkor a csapat hosszú, ezt pedig a visszalépő Messi-Coutinho páros, és Arthur röhögve játssza át kis passzokkal.

Így mentünt bele tehát a meccsbe, ami lényegében azt hozta, amit vártam. Solksjaer a kezdőrúgástól fogva nekiment majdnem teljes csapatával a Barcának, ez rögtön az elején 1-2 neccesebb szituációt szült. Vélhetően a Barca nem pont ilyen nyomásra volt felkészülve, mert a presszingünket igen könnyen játszották ki, és több játékos 5-6 percig azt sem tudta, milyen rendezvényen vesz részt. Ekkor nem éreztem biztosnak a dolgot. 

Teltek-múltak a percek, és ahogy éledezett a Barca, egyre többször jött az ki, hogy ezzel a felfogással az United a mi malmunkra hajtja a vizet. A védelem hihetetlenül instabil volt, és kb 15 perc elteltével látszott, hol vannak a gyenge pontok. Mivel OGS taktikája az volt, hogy a Barca labdakihozatalát Busquets és Rakitic magasságában fojtják el, Fredet és Pogbát rögtön rájuk is vezényelte. Így aztán szerencsétlen McTominaynek maradt az a hálátlan feladat, hogy az örökmozgó, és tarthatatlan Arthurt tartsa. Igen ám, de valaki kimaradt. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy kellően fel lett térképezve Messi mozgása, ugyanis nem volt embere, csak ha McTominay otthagyta Arthurt, így viszont a másik karmester maradt szabadon.

És erre nem is látszott, hogy megoldás lenne. Ha Messivel ugyanis visszalép Young, vagy Smalling, akkor a helyükön nyíló üres terület Suarezé, vagy Robertoé. Sakk matt? Lényegében. Mivel tehát nem sikerült a Barca ezen finom elemeit kellően ellensúlyoznia a vendégeknek, nem maradt sok esélyük, és ez 15 perc után lefutott meccsnek tűnt. Annál is inkább, ugyanis a 16. percben Young ostoba labdaeladása után Messi kicselezte Phil Jonest (róla eskü keresek egy jó képet, mert amilyen arcokat vág, hát behaltok), McTominay éppen a meg nem írt matekháziján gondolkodott, így Messi bántóan üresen fogta, és kibaszott De Geával, 4 perccel később pedig még meg is alázta, így 20 perc után 2-0 volt. Na mostmár valóban sakk matt. 

Viszont az érdekes nem ez volt. Az első gólra a Manchesternek lényegében ideje sem maradt reagálni, máris jött a második, és teljesen megrogytak. Ha éppen támadást akartak indítani, jó, ha 1-2 ember ment előre, majd amikor jött a többi, és a Barca labdát szerzett, már nem mentek vissza védekezni. Ezen a ponton csúszott annyira szét az United, hogy nem lehetett többé őket még csak távoli esélyesnek sem nevezni. Majd utána az ex-liverpoolos, ex-manchesteregyikelsőszámúellensége, Philippe, a Coutinho ház leszármazottja akkora gólt vert, hogy olyat kapni is öröm. Mindeközben egyébként kiemelendő, hogy Solksjaer meg sem próbált belenyúlni a meccsbe, ami számomra ilyen helyzetben érthetetlen. 

Egész meccsen érdemes volt nézni a játékosok viselkedését. Hihetetlenül egyben volt a csapat, mindenki érezte, hova, és mikor kell mozognia/passzolnia. Valamint olyan motiváció volt a játékosokban, és olyan felszabadultság, hogy már emiatt is bízhatunk az idei szezon szép befejezésében. Persze semmit nem kiabálok el, még egy nehéz párharc hátra van, de a tegnapi csapaton látszott, hogy akárkit széttéptek volna. Éhesek vagyunk a sikerre basszameg a ló!! Valverde pedig megérdemel egy dícséretet. Előre lépett egy nagyot, és részemről Róma meg van bocsájtva.

FC Barcelona 3:0 Manchester United (Messi, Messi, Coutinho) (agg.: 4-0)

Az FC Barcelona bejutott a Bajnokok Ligája 2018/19-es szezonjának elődöntőjébe!

Ter Stegen - szegény pára, néha azért eltalálhatta volna az United a kaput, hogy ne csak álljon, és unatkozzon. Lábbal pontos, amit kellett megfogott, teljesen jó. Azért az vicces volt, mikor a végén egy Fred-lövésre már csak azért is elvetődött, mert gáz lenne ilyen tisztán leadnia a szerelését, holott az láthatóan egy elfuserált kísérlet volt. 7

Roberto - az előző meccs alapján megint Semedot láttam a kezdőben, de utólag kiderült, nem volt ez így rossz. Mivel támadásban csak elenyészően aktívkodott a vendég csapat, védekeznie alig kellett. A támadásépítésben pedig rettentő hasznos volt. Félelmetes, hogy ő is milyen finoman tud bánni a labdával, és nem egyszer lépett be olyan helyzetben pontosan a játékba, amiben kevesen. Halál higgadtan hozta a nem éppen evidens helyzeteket. Emelem kalapom. Ez szép volt. 8

Piqué - megint mi ez az ember könyörgöm? Hihetetlen, és egyszerűen nem tudok róla mást elmondani, mint múlt héten. Megint remekül állta a sarat. Nagyon jól áll neki ez a hátsó karmesteri szerep. 9

Lenglet - ha a Barca jövőjét ő jelenti, akkor nincs mitől tartanunk. Ugyan egy szúnyogtestű, de technikás, és jól méri fel a helyzeteket. Nem tudok róla sem elmondani többet, tessék megnézni az előző hetit. Ott minden megvan. 9

Jordi Alba - nagyon fontos volt, hogy azon az oldalon a sebességben őt rettentően alulmúló Jones volt, és ez egy nagyon sebezhető pont volt az United amúgy is szar védelmén. A Messivel való összjátékának eredménye egy sor zseniálisan középre lőtt labda volt, amelyekből ugyan nem lett gól, de egy alkalommal, amikor a védelem mögé belőve őt indította Messi, letette Coutinhonak, a többi pedig - ahogy mondani szokták - már csak történelem. Nagyon sokat melózott, aktív tagja volt majdnem minden támadásnak. Csak azt tudnám, hogy bírja ezt tüdővel. 9

Sergio/Rakitic - mivel mint azt fentebb említettem, rájuk volt vezényelve Pogba és Fred, az elején nem sok területük maradt segíteni a támadásépítést, így a meccs első harmadában lényegében a vissza- és oldalpasszokon kíavül sokat nem láthattunk belőlük. (Érdekes továbbá, hogy az eddigiekkel szemben nem csak Busquets lép már vissza a két belső védő közé, hanem Rakitic is.) Amint viszont lazult az United fogása, nekik is több szabad területük maradt, feljebb is léphettek, és ezzel akár létszámfölényt is alakíthatott ki a csapat. 8

Arthur - már fent beszéltem róla, de most itt is elmondom, mennyire fontos szerepe volt a Barca dinamikus játékában. Mivel a két társa a középpályán némileg akadályoztatva volt, neki maradt McTominay, aki nem okozott gondot. Nem rémlik olyan támadás, amely nem ment volna rajta keresztül. Nagyon fontos az ilyen csapatok ellen az a karakter a középpályán, aki a szélek közt ingázva forgatja a játékot, és ez a szerep rá illik teljes mértékben. Ha nekem augusztusban valaki azt mondja, hogy Arthur Melo már tavaszra kulcsemberré válik, valószínűleg kiröhögöm. Hiba lett volna. 9

Messi - öcsém...na valahogy összeszedek mindent. Kezdjük ott, hogy mivel a Manchester középpályája fel volt osztva, így nehezen kezdtek bármit is azzal, hogy Leo visszalépeget. Ugye azt már mondta, hogy ha a védelem egyik tagja követné le a mozgását, akkor az üres terület egy nagy lehetőség lenne a Barcának. Így viszont az maradt, hogy Messi sokszor holt üresen kapott labdákat. Lényegében tehát saját magát végezte ezzel ki az United. Most a két gólja...hát igen. Young ostoba labdaeladása, és Jones felszőrözése után nem értem, hogy lehetett ilyen üresen, és hogy lőhetett, valamin valaki felvilágosíthata, de Gea szándéka mi is volt azzal az erőtlen jobbos lövéssel. Ezért nem szabad Messinek helyez hagyni. De ne feledkezzünk meg a harmadik gól előtti labdájáról sem, valamint arról sem, hogy a csapat legaktívabb tagja volt, és még ebből az egyébként fantasztikusan muzsikáló csapatból is sikerült kiemelkednie. 10

Suárez - nem ez lesz a legemlékezetesebb meccse. Kicsit mintha kezdene beletörődni a góltalanságába, de lehet, épp ez fogja elősegíteni ennek megszakadását. Megint egy csomó embert kapott a nyakára, és most a múltkorival ellentétben nem tudta olyan százalékban megoldani a labdákat, mint az talán elvárt lett volna. De nem csúszott el rajta semmi, nem venném most elő. 6,5

Coutinho - egyszerűen nem lehet nem látni rajta, hogy javul. Mentálisan borzasztóan kellett neki ez a gól, amit egyébként az alkalmat megünnepelendő, kurva nagyra kanyarintott. A labdái zömmel pontosak voltak, a mozgásaival helyet csinált Albanak, akivel amúgy is egyre jobban ért/zik egymást. Van még miben javulnia, talán ha kicsit kötetlenebb szerepben játszhatna, akkor jobb is lenne, de egy csapatjátékosról van szó, aki nem vállal el fölösleges 1v5-öket, hanem passzol, sokat mozog, és tényleg javul. Csak így tovább, Phil! 9

Olyan sok dologról lehetne írni a tegnap kapcsán, de sajnos a mérkőzés nem egy e sok közül. Pár szót ezért erről is. Alapvetően a Barcelona nem pörögte ezt túl. Odamentek, erősen bekezdve rögtön a meccs elején előnybe kerültek, és várták, lép e a Manchester United. Nekik ez nem jött össze, így egy lassan lefolyó, aránylag szar 90 perc után a Barcelona mindent egybevéve megérdemelten nevezhette magát győztesnek. 

Ami viszont ennél fontosabb, az mind a háttérben húzódik meg. Ha csak a BL-t és a bajnokságot nézzük, a Barcelona 2018 november 11. óta nem talál legyőzőre. Ez önmagában is iszonyat jó statisztika. Valamint a nagy esélyes hármas (Barca-Juve-City) közül a Barca kapta a legkeményebb ellenfelet, és egyedül ők várják előnyből a visszavágót. De még ez sem volt az egyik legfontosabb. 2016 tavaszán a csapat a BL playoff első körében idegenben 2-0 arányban felülmúlta az Arsenalt. Azt követően tegnapig nem nyert az egyenes kieséses szakaszban idegenbeli meccset, sőt, az elődöntőbe sem jutott be a csapat. És ez most megtörtént. Esélyesként, egy idegenbeli győzelem után várja a visszavágót a Barca, és saját kezében van a továbbjutása. 

Ez a szakasza a tornának már nagyon felpörgeti a csapatokat. Itt centiken, pillanatok tört részén szezonok múlnak. Két meccs. 180 perc. Ennyi ideje van a csapatoknak bizonyítani, hogy jobbak a riválisoknál. Itt nincs 36-38 mérkőzés. Itt nincs idő lassan de biztosan megnyerni egy versenyt. Itt kőkeményen bele kell állni, és alkalmazkodva az ellenfélhez azt a leggyengébb pontjain megszúrni, amíg el nem vérzik. És Valverde ebben jó. Bizonyította a szezon során nem egyszer, hogy képes a győzelemért az alkalmazkodó szerepébe bújni, gondoljunk csak arra, mikor a Betis otthonában 40%-os labdabirtoklással 4-1-re nyertünk. Itt olyan helyzeteket kell teremteni az ellenfél számára, ami kimozdítja őket a komfortzónájukból. És lényegében ez történt. 

Az elején tiki-takázva nekiment "lassú víz partot mos" címszó alatt a Barca ellenfelének, de a 359 emberrel bekkelő United ellen ez nem lett volna eredményes. Így aztán elkezdte kirángatni a kapuja elől Valverde OGS fiait. Tudta, hogy ha hátul passzolgatnak, akkor le fog támadni a hazai csapat. Azt is tudta, hogy sem Smalling, sem Lindelöf nem lesz képes megfogni Messit és Suárezt. Így már csak annyi volt a feladat, hogy középen Arthur áldozatos munkáját felhasználva hátulról eljuttassák a labdát Suárezig, aki pedig van annyira klasszis, hogy megoldja. A vártnál talán kicsit hamarabb adta fel Valverde a kapu elé szögezést, de jól tette. Egy ellenakció vezetett oda, hogy 12 perc játék után az UEFA arra kényszerült, hogy az évek óta először gólt szerző Suárez találatát LukSónak írja be. 

Viszont a végén ejtenék néhány szót erről az Unitedről. Egyszerűen nem volt elképzelésük. Amikor pedig netán véletlen eszükbe jutott, hogy fodballozzanak, akkor meg nem nagyon ment. Két játékos tett bármit is a pályán, és azok De Gea és Pogba voltak (persze ezek után rögtön le is igazolja mindkettőt a Real Madrid). Smalling azon kívül, hogy orrba baszarintotta Messit, semmit nem csinált, pedig ő megmondta, tudja hogy lehet megfékezni Messit. Aha...láttuk. De mindegy is. Ezek alapján a Barca egyelőre jó esélyekkel várja a visszavágót, ugyanis

Manchester United - Barcelona 0-1 (Suárez (csak azért se öngólnak írom))

Ter Stegen - gyerekek...a Manchester United kaput sem talált...mit mondjak ezek után a kapusunkról? Kiöklözött pár beadást, megfogott pár lecsorgót, passzolt néha igen szépeket, amúgy meg elvolt. 7

Jordi Alba - abban volt fontos szerepe, hogy 1) a használhatatlanul játszó Youngot semlegesítse, 2) segítse az ellenfél széthúzását. Na most az angol levette saját magát a pályáról, így maradt neki a fel-le rohangálás. Nem teljesítette egy nap alatt túl az öt éves tervet, de küzdött, hajtott, csak ezúttal átlagosan. 7

Piqué - az az igazi vezérember volt, aki nagyon nagyon kell oda hátra. Nagyon érezte, mikor hol kell lennie, és középről 1-2 elcsépelt kísérleten túl semmije nem volt a Manchesternek. Egyszerűen hibátlanul játszott, és kijelentem, ő volt a meccs embere. Az új Puyol esküszöm...kár, hogy ezt megelőzte pár felejthető idény. 10

Lenglet - ha Piqué az új Puyol, akkor Lenglet az új Piqué. A kadét, aki fiatal, és bohó, de ott van mellette a mestere, akinek lesi minden mozzanatát, és tanul. És jól tanul. Bebizonyította, a legmagasabb szinten is képes alapemberként helyt állni a csapatban, és egy olyan játékos, akivel Umtitinek igenis fel kell vennie a versenyt, ha egyszer újra kezdő akar lenni. Nem lesz könnyű. 8

Semedo - nagyon látványos eleme volt a meccsnek. Valami megcsíphette, mert varázsütésre elkezdett okosan, ügyesen, és bevállalósan játszani. Azért volt előnyösebb őt betenni, mert mivel a széleken nagyobb volt a kockázat a kontrákra, Roberto nem biztos, hogy így felvette volna a versenyt Rashforddal. 7,5

Sergio - ő volt az egyik mindenese a csapatnak. Védekezéskor mindig jó helyen volt, és sokat adott a csapat hátsó stabilitásába. Támadáskor pedig volt vér a pucájában előrébb menni, és amikor ő előrébb tevékenykedett, Rakitic biztosított, aztán fordítva. 7

Rakitic - eredetileg nem tudom, mi lett volna a feladata, de feltűnő volt, hogy többet lépdel vissza. Lehet, Lukaku fizikai képességei adták azt, hogy biztosabb volt hátul egy stramm legény, mint egy szúnyogtesű Busquets. De amit így feladatnak kapott, azt jól ellátta, viszont annyira ő sem akarta túlhajtani magát. 6,5

Arthur - mint azt már fentebb említettem, a középen folyó játéknak nagyon fontos eleme, kulcsfigurája volt. Hihetetlen, hogy milyen kis területeken is mennyi sok szépet tud csinálni. És még milyen fiatal. Elkanyarodtam, bocsánat. A középen való mozgáson túl fontos volt, hogy mennyire tudja forgatással zavarni az Unitedet. És tudja. A kapu elé is odaért, ha éppen úgy volt. Lényegében tehát XavIniesta szerepében állt helyt. Nyilván nem olyan szinten, de még bármi lehet ebből a gyerkőcből. Védekezni mondjuk annyira nem tud, de el van nézve. 7,5

Coutinho - hónapok kínlódása után végre láthattunk tőle egy szemrevaló produkciót. Nagyon magabiztosan mozgott a vonal mellett, vagy éppen onnan befelé, jó meglátásai voltak, és ha azt a lövését De Gea nem védi ki, akkor a mennybe ment volna. 8, de csak mert ez tényleg jó volt!

Suárez - atya ég...megint de nehéz helyzetbe hoz. Fejelt is egy gólt meg nem is, ezen lehet vitatkozni, szerintem nem volt öngól, mert nem Shaw beleérése következtében ment be. De ez nehéz kérdés. Ezt leszámítva sok esélye nem volt egy ilyen betömörült védelemben labdát kapnia. Amikor épp összejött, azt megjátszotta jól. 7

Messi - az ivóban, ahol a meccset néztem, a Smallinggal való találkozása után felhorkant humorosan egy manchesteri: "bazdmeg, színészkedik...lefeküdt és orrba baszta saját magát, ez nem piros?". Gondoltam megosztom ezt a kellemes anekdotát. Amúgy csak a szokásos volt. Megint ő volt a csapat motorja, mindenhol ott volt, mindenhol segített, cselezett a saját alapvonalán, kiosztott egy remekbe szabott gólpasszt háttal, és egy zseni. Mi kell még? 9

Először is elnézést kérünk az elmaradt értékelők miatt, április-május sajnos minden évben necces hónapok ilyen szempontból, de igyekszünk pótolni az elmaradásokat.

Az elmúlt meccsek amolyan bemelegítésként, próbatételként értelmezhetők a szerdai manchesteri túrára. Azt gondolom, a csapat úgy mutatta a pozitív arcát, hogy közben pihenni is tudott valamelyest. Az Espanyol elleni győzelem abszolút pihenősre sikeredett, a Villarreal elleni találkozón pedig újra megmutatták Messiék, hogy ebben a csapatban van tartás. Ezután jött az Atletico elleni meccs, amely akár bajnoki döntőként is felfogható volt. 

Felesleges áltatni magunkat: a találkozót Costa (és Gil Manzano barátunk) döntötte el. Leginkább az Atletico szempontjából. Simeone csapata amúgy is buszfocit tol a nagyok ellen, így egy csatár esetleges kiállítása nem borít akkorát a taktikán, de a támadásokban azért nagyon hiányzik az az egy ember. Amint Costa leküldte magát a pályáról, azért azt sejteni lehetett, hogy a vendégek a döntetlenre fognak játszani. 

Aztán a második félidőben nagyon pozitív szellemben jöttek ki a pályára, aminek köszönhetően remek meccset láthattunk. Az Atleticonak is meg voltak a helyzetei, de elsősorban nyilván a Barca veszélyeztetett. Simeone egyik nagy erénye a védekezés remek megszervezése, aminek köszönhetően a védelem és a középpálya nagyon közel helyezkedik egymáshoz, így gyakorlatilag megfojtják a középen való támadásépítéseket. A kiállítás előtt ehhez képest egész könnyen át lehetett őket játszani, Rakiticék főleg előreívelésekkel próbálkoztak, amit Suarez általában meg tudott tartani, majd sikeresen lepasszolta a lasztit. Egy ilyen előreívelésből lett a kapufa is, csak azt éppen Messi és Alba hozta össze.

Costa kiállítása után nyilván az egész védelmi rendszer visszább húzódott, és elkezdődött Oblak ámokfutása, újfent bemutatva, hogy miért tartják sokan (köztük én is) a világ legjobb kapusának. A meccs egyértleműen leggyengébb időszaka közvetlenül a kiállítás után volt, ekkor lassult be a játék. Ernőék elképzelése a türelmi játékból adódó pihentetés lehetett, hiszen ha valahogy tudtak volna egy gólt találni (emberelőnyben nem lehetetlen), akkor egyszerre meg lehetett volna nyerni a bajnokságot és pihenhettek volna a United elleni meccsre.

Ezt az elképzelést rombolta le az Atletico második félidei nyílt focija, ekkor a Barcelonának is mutatni kellett valamit. A fő probléma a Rakitic-Robika jobbszárny lassúsága és használhatatlansága volt, ezért inkább Alba és Coutinho oldalán mentek a támadások. Oblak közben redőnyt húzott magára, ami látszólag egyre inkább idegesítette a katalán játékosokat, én elsősorban Messi arcán láttam a feszkót és a hitetlenkedést. 

Ernő remekül cserélt, amikor behozta Malcomot Arthur helyére, mert így a jobb szélre kapott a csapat egy kis lendületet, ezáltal sokkal veszélyesebbek tudtak lenni. Malcom elmúlt meccsei alapján egyébként egyértelműen látszik, hogy Ernő elsősorban nem gólokat kér tőle, hanem megfelelő helyezkedést és remek kiszolgálást. Gyakorlatilag a franciának helyett kell csinálnia a Messi-Suarez párosnak, ami feladatot remekül el is végez. 

Minden tisztelet kijár az ellenfélnek, de a nyilván megérdemelt győzelmet aratott a Barcelona, így remek helyzetből várhatja a szezon legutolsó  szakaszát.

Barcelona - Atletico Madrid 2-0

ter Stegen - Vezetett támadásokat az Atleti, de azért addig nem tudtak eljutni, hogy érdemileg veszélyeztessék a német kapuját. Titokban biztos irigykedett kicsit Oblakra. 7.5

Roberto - Pontosan tudhatjuk, hogy mit várjunk Robitól és mit Semedotól. Amikor láttuk a kezdőt, akkor tudhattuk, hogy jobb oldalt viszonylag rendben lesz a védekezés, támadni viszont a halál fasza se fog ott. Így is lett. 6.5

Pique-Lenglet - A Villarreal elleni remek Umtiti-Lenglet páros után visszatért a megszokott duó azért, hogy a megszokott teljesítményt hozzák. Igazi jumpscare, hogy a következő fordulóból Pique kitiltotta magát. 7

Alba - Rögtön a meccs elején az a kapufája nagyon látványos volt, és az első félidőben voltak további szép felfutásai, de aztán a második játékrész átalakult játékrendszerében kicsit szürkébb teljesítményt nyújtott ő és az oldala is. 7

Busquets - Nem lehet túl sok érdekeset írni, mert a megszokott teljesítményt láthattuk tőle. 7

Arthur - Az elmúlt meccseken gyengébb teljesítmény nyújtott, állítólag még nem bírja a spanyolországi fizikai megterhelést. Ez most szerintem jobb volt az elmúlt 2 meccsnél, de a lecserélése valószínűleg ugyanezért a fáradtságért történt. Azt gondolom, jó pár fontos meccs van még hátra, amin kéne teljes egészében a brazil, ezért a ligából kivonnám pár meccsre, hadd pihenjen. Rafinha sérülésével és Denis távozásával valószínűleg csak Alenával lehet helyettesíteni, de akkor ezt meg kell lépni, pl. jövő héten a Huesca ellen. 7.5

Rakitic - meglehetősen gyenge meccset fogott ki, az első félidőben nagyon látványos volt a sok eladott labda, a második félidőben pedig szimplán csak lézengett. Szerintem ő sincs fizikálisan a toppon, és jelenleg azt érzem a csapat legnagyobb veszélyforrásának a BL-ben, hogy rövid a keret a középpályán, ha Dembele sérült és Coutinhonak elöl kell játszania. 6

Coutinho - Messze van még saját liverpooli másától, de egyúttal az egy hónappal ezelőtti formájától is. Kis lépésekben halad előre, ezen a meccsen már sikerült komoly lövést leadni a kapura, következőre akár már a gól is meglehet. Kicsit morbid leírni ezt egy olyan kaliberű játékosnál mint ő, de hát itt tartunk sajnos. Jobb később, mint soha. 8

Messi - Kicsit magánszámoztak Oblakkal, érezhetően Messi volt a vezére a támadásoknak. A gólját már az Atletico vert helyzetében szerezte, de az azelőtti pillanatok voltak az igazán értékesek. 9

Suarez - Remek második félévet produkál, elképeszt, hogy a gyakori góljai/gólpasszai mellett mennyire jó mezőnymunkára képes. Lehet itt dobálózni Griezmannal, Joviccsal meg hasonló nagy nevekkel, de ezeknek mind be fog pállani a seggük a padon, amíg az uruguayi így játszik. 8.5

Malcom - Nagyon jó látni, hogy Valverde elkezdte használni őt, de a még jobb, hogy érdemi segítséget tud nyújtani, ha beszáll. Ez az amire nem volt képes pl. Digne vagy Deulofeu. Malcom remélhetőleg marad a csapatnál, mert jövőre szerintem Ernő is többször rakná a kezdőbe. 8

43.9%. Ennyiben birtokolta a Barca a labdát a Betis ellen. Ez az elmúlt évtized legalacsonyabb száma. Hogy gond lenne ez? Igen, de nem. Nem, de igen. Igen, mert a cruyffi fodball folyamatos leépülésének eredménye az, hogy ez bekövetkezett. De nem, mert a jelen helyzetben, a jelen edző jelen stílusában ennek igenis volt szerepe. Már kifejtettük, hogy nem Valverde az egészért a hibás, csak rá borult rá a Guardiola óta folyton telő szaros vödör. Ő emellett próbál olyan munkát végezni, amiben a Barca kispasszos játékát ötvözi a saját elemeivel. És bakker, jó megy. Fejlődött ő is. Rómában feladta a stílusát, mikor visszaállt. Megbukott. Sevillában pedig kevesebb mint egy év után egy szebben játszó csapatot kiherélt. Most hagyjuk, hogy jutottunk ide. Ez nem erről szól. Használjuk ki, amit ki lehet.

Ősszel nem választott megfelelően az eszköztárából Ernő, amikor nekiment a Betisnek. Egy öregedő, lassuló csapattal életveszély magasan labdázgatni egy tempós, fiatal brigád ellen. Vissza is nézték a meccset, kielemezték. Világos, hogy az el lett baszva. De a jó edző tanul a hibáiból. Az összecsapás elejétől látszott Setién szándéka. Magasan, még az ellenfél térfelén letámadott, bízva az agilis szélsői, és a stabil középpályája labdaszerzéseiben. Amint pedig megvolt a zsuga, első szándékból nekimentek a Barcának. Valverde ezen kapva úgy döntött, kivár. Mivel ekkor már vezetett a Barca, és a Betis nagyon nyomott, az edző bízott a védelemben, a védekezésben.

És ennek megfelelően csak az egyéni oldalakciók okoztak néhány kellemetlen pillanatot, de eredménytelenül. Ekkor aztán Messi második gólja nagyon megdobta a győzelem esélyét. Ugyanis az eddig megszokottnál jobban kinyílt a Betis, hátul kevesebb ember maradt, Vidal nagyon agresszívan támadott le, Messi és Suárez pedig az egyik legjobbjukat adták. Ez okozta végül Setién vesztét. Túl sok területet adott a vendégeknek, és lényegében az ősszel alkalmazott fegyverének lett áldozata. És lám, a 43,9 ezúttal több volt, mint az 54.

Betis 1:4 Barcelona (Loren, illetve Messi 3x, Suárez)

Ter Stegen – higgadtan, és megintcsak jól hozta le a meccset. Az oldalirányú beadások közül egyedül talán az volt veszélyes, mikor az exrealos Jesé exrealosozott egyet, és 3 milliméterre a kaputól nem találta el a labdát. A bent maradásai épp oly megfontoltak voltak, mint a kijövetelei, a gólnál pedig esélye sem volt hárítani. 7

Roberto/Alba – az a közös bennük, hogy a megszokott támadójátékuk helyett sokkal nagyobb hangsúly került mindkettejük védőmunkájára. Két igencsak technikás, és agilis szélsőt kellett semlegesíteniük, ami nem mindig sikerült ugyan, de ebből gól nem lett. Ritkán játszik a Barca olyan csapat ellen, ahol mindkét vonalszélső életveszélyes, ez ilyen volt. Oké, a gólnál Alba egyensúlyát vesztette, de önmagában nem sóznám ezért rá a felelősséget. 7,5

Piqué/Lenglet – egészen elképesztő produkciókra képes ez a páros, és világosan látszik, hogy mester és utódja játszanak együtt. A labdakihozatalok tőlük indultak, és pontosan játszották meg az embereket, majdnem mindig. Az 1v1-es helyzetekben nem volt ellenük fegyver, a légi elhárítás pedig ezúttal is hibátlanul működött. Umtitinek igen nehéz dolga lesz, ha vissza akarja magát ide verekedni. 8,5

Sergio – a stílusos, finom munkájára rettentő nagy szükség volt. Nagyszerűen vette ki a részét a támadásépítésektől, már amikor erre szükség volt. Ezek ugyanis sokszor a széleken futottak, mivel a Betis szélsői nem, vagy mem megfelelően zártak vissza. 7,5Rakitic – megunhatatlan azt nézni, amilyen elánnal dolgozik. A támadásokkal felér, a védekezése stabil. Az az igazi finom erőember. 7,5

Arthur – mivel a két mellé rendelt szépembernek főként semlegesítési feladatai akadtak, így rá maradt a kreativitás. Nagyon sokat játszott előre, a pálya mindkét szélén ottvolt, a támadásokkal felért, és ne felejtsük el nem elfelejteni, hogy az előnyt jelentő szabadrúgást az ő remek helyzetfelismerésének, majd fault-kiharcolásának köszönhettük. Ha ezek egyszer De Jonggal elszabadulnak...8

Vidal – meglepett először, hogy ennyire fent akarja játszatni Valverde, de a meccs folyamán hamar kitűnt, milyen okos döntés is volt ez. Rengeteg vizet zavart az ellenfél védelménél, valamint hátrébb is, rengeteg labdát megszerzett, amikből gólhelyzetek alakultak ki. Lassan kezdi megérni a leigazolása. 8,5

Suárez – bazdmeg, ez annyira tipikus. Kihagyja azt, amint Kasszás Erzsi egyszál bikiniben a strandon berúg. Majd csinál egy szép mezőnymunkát, és lő egy élményszámba menő szólógólt. Ha egyszer erre nekem valaki magyarázatot ad, életem végéig az adósa maradok. Btw Bartra neki köszönhetően mém lesz. Ha találok valami jót, nem tartom magamban. 9

Messi – ez valami leírhatatlan. Még innen visszatekintve sem tudom, mit mondjak rá. Egyszerűen nézni kell, és élvezni. De eszembe jutott egy hasonlat. Messi ellen edzőnek lenni olyan, mint bombahatástalanításra szakosodott tűzszerésznek lenni, aki olyat próbál kiiktatni, amiről pontosan tudja, robbanni fog. És robban is. És amikor robban, az eszméletlen nagyot szól. És nem egyszer robban. Háromszor. És a harmadik... Onnan tudod, hogy te vagy a legjobb, hogy a gólodra az ellenfél és a saját csapatod, valamint ezeknek a szurkolói ugyanúgy reagálnak. A játékosok a fejüket fogják, a szurkolók pedig – identitástól függetlenül – a “MEESSI MEESSI MEESSI” rigmust skandálják, és felállva tapsolnak. Bocsi, de ez nem 10. Ez 100

Luis Enrique első évében triplázott a Barcelona kispadján, a 2014/15-ös szezonban. Azóta már 4 év telt el, és mostanra megszokhattuk egy-egy szezon aktuális menetét. Az ősz mindig az erőfelmérésről, a reménykedésről szól, hogy az adott év jobb lesz, mint az azelőtti. Aztán eljön a tavasz, jól kezdődik minden, majd jön az óriási bukás, általában a Bajokok Ligája negyeddöntőjében. Egy szezont leszámítva mindig ugyanaz a képlet: Spanyolországban egyeduralkodók vagyunk, szinte minden évre jut egy fölényes Clasico-győzelem, a BL-ben pedig minden évben azt hisszük, hogy lehet esélyünk, de aztán április környékén bekövetkezik a rémálomszerű valóság.

Idén már kimondhattuk, hogy sorozatban negyedszer következett be a csúfos kiesés, és az évek múltával egyre jobban remélhettük, hogy a csapat előzetesen készül egy ilyen eseményre, ezáltal pedig megpróbálja megelőzni azt. Idén sem úgy nézett ki ősszel, hogy ez a megelőzés folyamatban van, azonban Ernő december környékén elkezdte cserélgetni az embereket, eloszlatta a perceket, egyre több lehetőséget adott a csapat legkritikusabban fáradó részén Alenanak, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy a tétmeccseken a legjobb embereink kipihentek lehessenek.

Március környékén a szurkolóknak azért már lehet elképzelése az adott szezon kimeneteléről. Nekünk is van, de nem elég. Hiszen mondhatjuk, hogy Spanyolországban lefutottnak tűnik az ügy, de lassan ez senkit sem érdekel, hiszen szinte már megszokottnak tekinthetjük. Mindenki a BL-re kíváncsi, hiszen az az igazi húzóágazat, abban mérik az igazi sikert. Nehéz felmérni, hol lehetünk a teljes mezőnyben, de azért az elég egyértelműen kijelenthető, hogy szeretnénk legalább egy szintet lépni. 

A szintlépés pedig az elődöntő, ahol már 4 éve nem voltunk. Idén meglehet, de ahhoz túl kéne jutni azon a bizonyos negyeddöntőn. Az esélyeinket pedig a nyolcaddöntős produkció után már lehet érezni. Vagy mégsem? Példa van mindkettőre: 2 éve a PSG-t ugyan legyőztük, de érezhető volt, hogy azzal az ingatag játékkal a Juventus nagy falat lehet. Az is lett, gólt sem lőttünk. Ellenpéldaként ott van a múlt évi szezon, amikor a Chelsea kiütése után senki se gondolta volna, hogy a Róma nagy falat lesz...

És itt tartunk most. Egy kellemetlen lyoni este után egy borzasztóan sima visszavágó érkezett. Teljesen ellentmondásos, hiszen egy BL-ben középszerű csapatnak nem tudott a Barca betalálni idegenben, a visszavágón ugyanakkor lemosta a pályáról. Ez az 5-1-es siker alkalmával 20 percig rezgett kicsit a léc, de igazából akkor sem volt veszélyes helyzete a franciáknak. Egyébként pedig nagyon egyértelműen látszott a különbség a 2 alakulat között, és teljesen megérdemelten jutott tovább a Barcelona.

De mire lesz ez elég? Ezt borzasztóan nehéz megtippelni. A Manchester United Joséval móka és kacagás lett volna, Solksjaer azonban nagyon összekapta őket. Nem kell kifejezetten érteni a focihoz ahhoz, hogy kijelenthessük: nincsenek egy polcon a Lyonnal. Amiből meríthetünk, az a franciák elleni meccs, és pont ez a tanulsága az egész párharcnak: nem tudunk tippelni, mert nem igazán mérvadó ez az 5-1-es összesített eredmény.

Barcelona - Lyon 5-1

Stegen - A gól előtt rosszul jött ki a kapujából, más dolga meg nem volt. Néha a passzaiban kis kapkodást véltem felfedezni, de most ez bőven belefért. 7

Roberto - Nem értem, hogy miért ő kezdett Semedo helyett, hiszen a portugál egyértelműen jobban teljesít nála. A meccs elején még sikerült párszor átverni és a gólban is ott volt, de később már nem kellett annyira fegyelmezetten védekeznie. 6.5

Pique - Azt a 20 percet átvészelte a csapat többi tagjával együtt,  egyébként pedig borzasztóan unatkozott, ezt bizonyítja a gólja és a meccs utáni nyilatkozata, amivel mindenkit kiégetettet. Köszönöm Elnökúr, kérem a következőt! 8

Lenglet - Engem nagyon lenyűgöz, hogy valószínűleg azzal a tudattal jött ide, hogy a Pique-Umtiti páros mögött ő lesz a csere, de aztán viszonylag gyorsan és sokáig került be a mélyvízbe, amit hatalmas profizmussal old meg. Én el tudom képzelni, hogy idén már ő maradjon kezdő, aztán majd nyáron leharcolják a Csokifiúval. 7.5

Alba - Egységesen volt jó a csapat, Alba is a középmezőnyt erősíti, de a középmezőny magas átlagot képviselt ezen a meccsen. Nem volt szükség annyira szélsőkre, mert főleg a védelem mögé beívelt labdákkal próbálkoztak Messiék, így Albanak főleg a védekezés és a felesleges rohangálás maradt. 8

Busquets - A gólnál ő sem volt a helyzet magaslatán, de egyénként szokásosan megbízhatóan és láthatatlanul játszott. Megdöbbentően lassú egyébként, komoly meccseken erre nagyon figyelnie kell Ernőnek. 8 

Arthur - Nagyon jól játszott a fiatal brazil, a második gólnál Suareznek adott kiugratása pedig tényleg a legnagyobbakat idézte. Megnyugtatóan fiatal, remélhetőleg hatalmas játékos lesz belőle a Barcelonánál. 8

Rakitic  - Nagy kérdés, mi lesz vele nyáron, hiszen nála senki sem tud jobban besegíteni egyszerre védekezésben és támadásban, rohangálni, felvenni a fizikai párharcokat, egyszóval szinte akármiben segíteni. Nekem hiányozni fog, ha elmegy. 7.5

Coutinho - Magához képest szokásosan gyenge volt, de ha az elmúlt hónapjaihoz mérem, akkor azért az átlagosnál jobb. Valószínűleg jót tett neki Suarez gólpassza, mert a meccset is aktívabban tolta le, de azért ez még messze van az elvárásoktól. 7

Messi - Teljesen felesleges megpróbálni újat írni róla. 2 gól, 2 gólpassz, meccs embere. 9

Suarez - Kezd újra formába lendülni az uruguayi, és ezt a legjobbkor teszi. Az első félidőben konkrétan a legjobban teljesített, a gólpassza előtti labdaátvétel fantasztikus volt, de egyébként is nagyon veszélyesen játszott. A gól nem jött össze, de ez senkit se érdekel, ha minden mást remekül csinál. 8.5