2018. szeptember 19-én jelent meg a "Valverde=szerencse?" című cikkünk a Barcelona-PSV Bajnokok Ligája találkozóról, melynek bizonyos részeit újra indokoltnak látom leírni:
"Gyakran érzem úgy a Valverde-éra meccseivel kapcsolatban, hogy nüanszokon múlik egy-egy meccs végkimenetele, ebből következően pedig a (média)visszhangja. Vegyük példának a hétvégi Sociedad elleni meccset. Gyakorlatilag a második félidőben, 0-1-es állásnál kezdtek el helyzeteink lenni, de közben annyira megnyílt a középpálya, hogy az ellenfél nem egyszer gázolt át rajta elképesztően könnyedén. Egyre közelebb jutottak a kapuig, aztán végül volt egy olyan 5 perc, amikor folyamatosan érkeztek a lövések Stéga kapujára. Ezután két 1v1-et szedett ki a német, megmentve a csapatot a biztos vereségtől. Ezek után 5 percen belül egyenlített a Barcelona, a meccs végeredményét tudjuk. Így remek eredményről, és sikerrel vett Anoetáról beszéltünk, pedig elképesztően közel volt a sima megalázó vereség: egész konkrétan Stegenen múlt. Ha kikapunk, vajon miről beszéltünk volna utána? [...] Vajon ez Valverde zsenialitása, vagy egyszerűen ennyire mákosak lettünk az elmúlt évben? Őszintén nem tudom, mi a helyes válasz erre a kérdésre, és az első idei BL-meccsünk sem hozott közelebb a megoldáshoz."
Ahogyan ez a meccs sem. Talán a szezon legrosszabb teljesítményét sikerült feledtetni egy utolsó 5 perces csodával. Ernő szokásos kritizálói tehén módjára bőgtek, mikor felkúrta a gálakezdőt a 19. helyezett otthonában, majd olyan gyorsan halkultak el, amilyen sebességgel focizta le a csapatot a Rayo a katalánok vezető gólja után. Mert a korai biztos játék és a vezetés megvolt a csapatnak, utána viszont teljesen indokolatlan mértékű kényelembe helyezték magukat, melynek meg is lett az eredménye. A hazai kiscsapat egyre jobban belejött a meccsbe, míg kezdték elhinni, hogy akár még keresnivalójuk is lehet ezen a találkozón.
Lenglet és Robika össze is hozta az egyenlítő gólt, félidőben pedig az volt bennünk az érzés, hogy ami helyzet volt, az be is ment a meccsen. És tényleg, hiszen az idő nagy része a középen való szenvedésből állt. Ez pedig rengeteget kivett a Barcelona ebben a térségben játszó játékosaiból, melynek köszönhetjük a második félidőt. Teljesen enerváltan jöttek ki a srácok, a Rayo pedig a játék összes elemében felénk tornyosult, egyszerűen lefociztak minket.
Ezt abszolút a középpályának írom fel: körülményesek, lassúak voltak, nem bírták a fizikai párharcokat. Mindezeknek köszönhetően átjáróházzá vált a csapat középen, melynek köszönhetően könnyűszerrel vezették rá Lengletékre a támadásokat. Ez meg is hozta az eredményét, ugyanaz a 2 játékos hozta össze a gólt, mint az elsőt. A 76. percben a Barcának több eladott labdája volt, mint ellenfelének (64-53), és a 80. percben adták le az első lövést a Rayo kapujára a második félidőben. Ritka rossz statisztikák, de mindent elmondanak.
Ernőt baszogatták a kezdőért, de a cserék sem igazán segítettek. Vidal csetlett-botlott, Munir még mindig teljesen impotens, Dembelenek pedig a gólja volt az egyetlen jó megmozdulása a meccsen. Természetesen ez nem vesz el a találata értékéből, az a semmiből jött gól nyerte meg a meccset a csapatnak.
Mindez szép és jó, de valójában a Rayo nyert. A Barca egy koncepció nélküli, fásult játékra volt képes a kiesőjelölt ellen.
Rayo - Barcelona 2-3
Stegen - A gólokról nem tehetett, érdemi védeni valója meg nem nagyon volt. Ez van, nem tudja mindig ő megmenteni a csapatot. 6.5
Roberto - Támadásban segített, de cserébe mindkét gólban benne volt. Jelenleg nem vagyok róla meggyőződve, hogy jobb választás a posztra Semedonál, ideje lenne többet játszatni a portugált. 6
Pique - Ő sem volt azért teljesen a helyzet magaslatán, de a meccs végi előrefutásai sokat segítettek a csapatnak, ez feljebb is viszi a pontszámot. 7
Lenglet - Nem az ő meccse volt, mindkét gólt róla kaptuk. A bemutatkozásán való kiállítása nem volt jogos, így egyelőre ez a legrosszabb meccse a csapatban, remélhetőleg a következő sokkal jobb lesz. 5
Alba - Szép lassan a világ legjobbjává nőtte ki magát posztján. Teljesen érthetetlen, hogy miért működik évek óta az a taktika, hogy Alba meglóg a szélen, jól átveszi a magas labdát, majd bevárva a második hullámot gólpasszt ad egy társnak. És ez nemcsak egy Rayo ellen működik, hiszen a Real is minden évben kap egy ilyen gólt tőlünk. 8
Busquets - Borzasztóan játszott. Egyrészt rendkívül pontatlan volt magához képest, másrészt a már fent említett fáradtságot rajta éreztem leginkább. Ez nem véletlen, ő is idősödik, és továbbra is elfogadhatatlan, hogy minden edző végig akarja játszatni a szezon összes meccsén. 5.5
Arthur & Rakitic- Az átjáróház kialakításában a teljes középpálya részt vett, Busquets csak az alulteljesítése miatt lett kiemelve, de a többiek sem voltak lenyűgözőek. Rakitic indítása szép volt Albanak, de egyébként ennyi. 6.5
Rafinha - Katasztrófa. A legérthetetlenebb lépés Ernő elmúlt 1 hónapjából Rafinha folyamatos kezdőberakása. Védekezésben nem kiemelkedő, támadásban semmit sem nyújt, fizikálisan gyenge. Nem lenne ezzel probléma, ha nem venné el a helyet a nála sokkal jobb játékosoktól. Dembeleben mindig ott van a villanás lehetősége, Vidal pedig sosem fog tudni kibontakozni így. 5
Coutinho - Nekem őszintén szólva csalódás eddig Coutinho barcelonai pályafutása, ennél sokkal többet vártam tőle. Nem feltétlenül gólokra gondolok, hanem akármire, amivel kitűnik a tömegből, hiszen a képességei és az ára igenis kiemelkedő a többiek között. Nem fekszik neki a középpálya, előrébb kéne rakni. És pontosan ez volt a problémám a Bartomeu-féle ámokfutással, hogy egyszerre megvették őt Dembelevel. Mert borítékolható volt, hogy ez fog történni. Arra viszont nem számítottam, hogy Ernő idén is 4-4-2-zik vagy Rafinhat rakja be helyettük. Persze viccnek nem rossz. 5.5
Suarez - Akár tetszik, akár nem, továbbra is a világ egyik legjobb befejező csatára, aki Messi hiányában már a gólszerzéssel is foglalkozik az annyiszor dicsért mezőnymunka és gólpasszok mellett. 8