Tisztázzunk egy valamit. Ez a meccs nem egy 5-0-s vendégsikernek kinéző meccs volt. A Real Betis igenis komoly elképzelésekkel kezdte a meccset, és valamivel jobban is mint a Barca, de idővel kibukott, hogy nekünk van egy Messink.  

Valverde a széljátékunkat igazából az övék semmísítésére égette el, erre a megfelelő emberek kerültek oda, bár Gomes inkább vészmegoldás, mert Deulofeu védekező értéke a nulla alatti tartományban foglal valahol legalul helyet. Középre odatette rombolni és utána építeni Rakiticet, akinek ez kivételesen feküdt. A jobb oldali védekezés a két szélső védővel kb tudta azt a szintet hozni, amit baloldalt Alba egyedül, ez pedig vicces, na jó annyira azért nem.  

A meccs eleje egyértelműen a Betisről szólt. A Barca túltolt középpályája azonban egész jól állta a sarat, Stegennek védenie sem nagyon kellett. Mivel Semedot és Albat nem egyszerű megverni 1v1ben, az egyik nagyon fontos fegyverük besült. Innentől Rakiticen, Busin, Piquén és Umtitin kellett átverekedniük magukat, ami meg nem hálás feladat. Így a támadójátékuk hatástalan volt, pedig ha meg tudták volna góllal törni a félidő előtt a Barcát, minden más lett volna. Aztán jó egy óra alatt sikerült kiaknázni mindenüket, onnantól pedig jött az úthenger, és legalacsonyabb sebességi fokozatban az életképtelen védelmükön áthajtva szép lassan papír vékonyságúra lapította hazai közönség előtt a Betist. Fél óra alatt egy keménynek induló meccsből a Barca egy tükörsima mészárlást fordított ki, mindeközben a Valverde-éra eddigi legjobb második félidejét produkálva (megelőzve a Bernabeu gyepére vitt produkciót).  

Egy valami nagyon tetszik Valverdében. Nagyon precízen kidolgozza a játék legapróbb elemeit. Amikor kell, a szélen szedik le a védekezni kényszerülő játékosok az ellen támadásait, amint viszont kell, akárki középre keveredhet, nincs elveszve. Ja, és Messit kibebaszott jól tudja használni.  

Betis-Barcelona 0-5 (0-0) 

Ter Stegen – nem kellett nagyon kézzel kapálóznia, lábbal néha tologatta a bőrt, de nem volt dolga. 6 

Semedo/Roberto – ez a páros azért jó, mert mindketten tudnak támadni, és ha az egyik elfut, nincs olyan baj mintha Dembele vagy Deulofeu maradna hátul, akik védekező munkája egy bólyáéhoz hasonlítható. 7 

Piqué – jól játszott. Nem mondhatok mást, nem kapott gólt a csapat, szóval rontani nem rontott. Fejjel-lábbal jól takarított. 7 

Vermaelen – ez nem tartott sokáig, de rossznak nem nevezném. N/A 

Umtiti – Verminátor cseréjeként sérülésből visszatérve jó volt. Jobb mint amire számítottam. Ő is tisztogatott becsülettel. Hiányzott a masszív jelenléte. 7 

Jordi Alba – egyedül hozta azt amire a másik oldalt két ember volt. Ez egyfelől aggasztó, mert a jobb védelmünkkel nem tudni, így meddig jutunk, másfelől bíztató, mert a bal oldalt legalább minden rendben van. 8 

Rakitic – feltűnően jól ment most Rettegett Ivánnak, akitől hosszú hónapok óta várok egy ilyesmit. Képben volt a rendezvény mivoltával, tudta mikor kell hol lenni, és nem mellesleg tisztán befejezte az akcióját, és adott egy pofás gólpasszt. 8 

Busquets – kulcsszereplője volt a kapott gól nélküli produkciónak, ugyanis rajta középen nem igen mentek át. De amúgy az átlagot tolta. 7 

Gomes – a legviccesebb az volt hogy nem volt rossz. Voltak elképzelései a játékról, úgy nagy egészében, amiket nagyjából meg is valósított. 6,5 

Messi – majd ha találok rá szavakat, szerkesztem a posztot. 368 

Suárez – egész komoly formába kezd jönni. Valami olyasmibe mint amit megszoktunk tőle. Az elmúlt 7 meccsen 10 gólt vert, és ő lett a Barca történelmében a 100-as álomhatárt leggyorsabban elérő játékos. Na meg a két gólja is elég faszára kerekedett. 100 

Paulinho – egy nagy ziccere neki is volt, de mint tudjuk, a lófasznak is van vége. N/A 

Deulofeu – egyetlen centiről kellett volna berúgnia a hatodikat. Maradt az 5-0. N/A