Érdekes belegondolni, hogy vajon egy könnyed győzelemről, egy elégséges döntetlenről, esetleg egy vereséggel felérő győzelemről vagy egyszerűen egy vereségről nehezebb-e írni. Elnézést a bonyolult kezdés miatt, de nem véletlenül most kerül elő ez a kérdés.
Én azt gondolom, hogy a válasz a könnyed győzelem. Ezek azok a meccsek, amikor szinte minden rendben van, a csapat simán beledöngöli az ellenfelet (általában a Camp Nou) gyep(é)be. Ilyenkor minden összejön, látványos a játék, sziporkáznak a sztárok. Ugyanakkor pont ennyit lehet leírni, viszont mást nem nagyon, arról meg nem kezd el az ember elemzést, hogy miért ütötte ki a tízszer nagyobb értékű csapat a kisebbet a világ legnagyobb és egyik legnehezebben bevehető stadionjában.
Nem kell túlmagyaráznom, a Valladolid elleni találkozó pont egy ilyen meccs volt, papírforma szerint. Nyilván minden Barca-szurkolónak nagyon jól esett végre egy sima győzelmet és látványos játékot hozó meccset nézni, bár régen egyértelműen sokkal több ilyen találkozó volt. Ezzel már előrevetítem, hogy továbbra is körüllengi gondok tömkelege a csapatot, és nem tudok csak pozitívumokról írni.
Az az igazság, hogy úgy kellett ez a meccs a szurkolóknak, mint egy falat kenyér. Hiába nyerte meg a csapat az elmúlt 6 meccsét, a Sevilla elleni találkozót leszámítva ezek mind szoros eredmények voltak, nem egyszer nem meggyőző, máskor egészen elkeserítő játék mellett. Ki voltunk éhezve egy nagyobb arányú győzelemre. Az elmúlt kb. 2 évben mindig nő-nő a feszültség az szurkolókban, majd mindig épp időben érkezik egy-egy nagyobb kiütéses siker, mely szőnyeg alá söpri a problémákat. Ilyenkor végre lehet örülni, csodálni Messi zsenialitását, és végre elfelejtheti a szurkoló pár napra, hogy már az argentin sem tud segíteni évek óta a BL-ben.
De ennyit a negativitásból, hisz igenis megérdemeljük ezt a pár napot, hogy elégedettek legyünk! Ernő immáron hét meccse hibátlan a csapattal, mely a problémás szezonkezdet után azért bizakodásra ad okot. Messi hivatalosan is visszatért, ennek pedig a Valladolid itta meg a levét.
A meccs elég érdekesen kezdődött, mert a 2 korai gól nagyon szerencsésen született. Lenglet labdája is mellément volna, ha nincs egy bevetődő védő, illetve Olivas találatához is erősen kellett Stegen hibája. Az első negyedóra után tehát bosszankodhattunk, hogy ezt a meccset se sikerül kapott gól nélkül lehozni, illetve hogy ez is egy szoros találkozó lesz, de a vendégeknek ez volt az egyetlen kaput eltaláló lövésük, és ezt is ter Stegen ütötte rá a gólt szerző játékosra.
A Valladolid önmagában sem képviselt nagy játéktudást, de végre a védelem is stabilabb lábakon állt. Őszintén szólva nem hinném, hogy az eredmény a jó öreg Sandro Ramirez barátunk sérülésén és hiányán múlott, aki el nem tudom képzelni, hogy játszhat 2019-ben a spanyol első osztályban. Kíváncsiságból utánanéztem, a srác 2017 novemberében rúgott utoljára gólt, még az Everton játékosaként. Csatárként.
Hogy egy másik régi arcot említsünk, jó volt látni Masip mosolyát mikor kilépett a Camp Nou gyepére, de ezután sok örömben nem lehetett része. A Valladolid egyenlítő gólja után felkapcsoltak a srácok, és a maradék 70 percen keresztül teljesen kezükben tartották a meccset, és nagyon látványos játékkal verték meg az ellenfelet.
Szembetűnő volt a sokkal jobban mozgó középpálya, a Slavia ellen nagyon hiányoltam a védelemhez való szoros helyezkedést, ebben most sokat segített Vidal, aki tényleg mindig mindenhol ott volt. Emellett a szezonban elég feltűnő még a bal oldalunk gyengülése, gyakorlatilag idén szerintem Semedoék többet adnak hozzá támadáshoz, erre pedig nemigen volt példa az elmúlt években. Összességében a következő 2-3 hét lehet azon időszaka a szezonnak, mikor önbizalmat szerezhet a csapat, mert elég könnyű meccsek következnek. Nem ártana elkezdeni rotálni, mert elnézve ezt a Valladolidot, semmi értelme nem volt ennyi sztárt bepakolni a kezdőbe.
Barcelona - Valladolid 5-1
Stegen - Sajnos ez most az ő gólja volt, talán a második potyája idén. Mondanám, hogy ez szokatlanul sok tőle, de amit a szezon többi meccsén művel, az meg elképesztő. Összességében tehát azt mondom inkább, hogy neki is lehet rosszabb napja. 5
Semedo - Engem megint meggyőzött, hogy Robertonál jobb jelenleg ezen a poszton. Bár ezen a meccsen nem a széljáték volt a meghatározó támadásban, a portugál mégis fel tudta magára hívni a figyelmet, talán ebben az is segített, hogy Messi az ő oldalán játszott. 7.5
Pique - Csendes, de magabiztos meccs. Akkor tudod, hogy biztos a győzelem, ha Pique a 60. perctől kezdve felrohangál befejező csatárt játszani. Ha a 80.-tól kezdi, akkor biztos vereség. 7
Lenglet - Most már egészt vicces belegondolni, hogy egy éve a padra igazoltuk. Váratlanul megkapta a lehetőséget, élt vele, de első évében azért a biztosra törekedett. Nyáron reméltem, hogy ebben a szezonban elkezd fejlődni és meghatározóbb játékossá válni, aki nemcsak amiatt van ott a kezdőben, mert nincs más. Mostanra kijelenthetem, hogy bár most sincs más, de Lenglet a vártnál sokkal gyorsabban fejlődik, magabiztossá vált, egyre jobban fedezi a labdát, jobban helyezkedik, és gyakran jobb Piquenél. Na meg Umtitinél. Mostanra elérte a másik francia csúcsszintjét, az a különbség, hogy ő még jobb is lehet. Az év kellemes csalódása eddig. 8.5
Alba - Sajnos most sem volt jó meccse, most már sokadszor. Ilyenkor jönne az szerintem egy normális helyen, hogy pár meccsre leültetik a padra: remek lehetőség lenne Firponak fejlődni, és Alba talán összeszedné magát. Az év csalódása eddig. 6.5
Busquets - Nem gyakran írhattuk le eddig, de a spanyol jól helyezkedett és teljesen elfogadható meccset játszott. Azt gondolom, kell mellé egy játékos, aki képes pótolni azt a futásmennyiséget, mely a spanyol lassúsága miatt hiányzik. ez de Jonggal és Arthurral látványosan nem működik, Vidal behozatala viszont ordító különbséget mutatott. Egyébként nem lenne muszáj mindig játszania Busquetsnek, és akkor nem létezne ez a probléma. Rakitic és de Jong is tud a helyén játszani, és Roberto is egy futóbolond, ha esetleg Vidal nem jó opció. Mindenesetre valakinek pótolnia kell területi védekezésben a futást, mert Busquets sosem lesz már gyorsabb. 7.5
de Jong - Ő sem az a látványos focista, de ha valaki csak őt nézi, könnyen észreveheti a brutál sprinteket és a meglepően jó fizikai adottságokat, mellyel a holland rendelkezik. Fantasztikus játékos lesz belőle. 8
Vidal - Hogy lesz valakiből fél év alatt közönségkedvenc, aki nagy BL-riválisoknál játszott korábban? Egyrészt nézzél ki így, vigyorogj sokat a fogkrémreklám-fogaiddal, másrészt légy egy hatalmas vadállat, aki felszántja a pályát minden egyes meccsen, mindezt nagyon boldogan téve. Az az igazság, hogy a csávó elsőre egy vadbaromnak néz ki, de amikor meglátod játszani, egyszerűen nem tudod nem imádni, annyira lelkes és jókedvű. És az utolsó elem a kedvenccé válás tökéletes receptéhez: légy eszméletlenül jó abban, ami a feladatod. Ennyi. Nem értem, miért nem kezdő. 8.5
Fati - Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy 16 éves srácról beszélünk, akinél az a csoda, hogy egyáltalán itt van, de ha már itt van, akkor úgy kell értékelnem, mint a többieket. És ha ezt teszem, akkor muszáj leírnom, hogy ez egy mennyire borzasztóan gyenge teljesítmény volt. Én valamiét allergiás vagyok rá, ha valaki folyamatosan elszórja a labdákat a felesleges cseleivel (ezért nem volt sose a kedvencem Neymar), de ha még a sima passzaiból is csak minden ötödik pontos, akkor a játékos teljesen feleslegesen van a pályán. Fatinál sajnos most ez volt a helyzet, minden elemében akadályozta a játékot. 4.5
Suarez - Suarez szerencsére nem akadályozta a játékot... hiszen ő benne sem volt. Az első félidőben nem kellett megemlíteni a nevét, aztán az utolsó 10 percre megérkezett a meccsre, de a gólja inkább Messi érdeme, mint az övé. De legalább nem hagyta ki. 5.5
Messi - Sokszor el lett mondva, de a csávóban az a félelmetes, hogy egy ilyen teljesítmény ugyan kiemelkedőnek számít nála is, de közben mégsem annyira. Az emberek megemlítik, hogy "nézd, ma ezt csinálta Messi, tényleg zseni az öreg!", de aztán 2 nap múlva már nem emlékeznek rá, mert tudják, hogy a következő 3 meccséből egyen megint letesz majd egy ilyen teljesítményt az asztalra pályára. Félelmetes. 10
Rakitic - Megérdemelte ezt a gólpasszt, bár nem volt jó látni azt a mérhetetlenül szomorú ünneplést. Remélem azért, hogy jót fog ez tenni neki, mert nagyon rossz, ha egy kedvenc így vergődik. Nem véletlenül kapott nagy tapsot beérkezésekor. 7
Griezmann - Ezért a semmiért teljesen felesleges volt beállnia, és őszintén nem értem, hogy 3-1-es állásnál miért nem Alena, Todibo vagy Perez jött. Ezek ilyen Valverde-dolgok, már nem próbálom megmagyarázni őket. 6