Azért nehéz ezekről a meccsekről változatosan írni, mert egyrészt csak a papírforma teljesül, másrészt nagyon egyoldalú találkozókról beszélünk, harmadrészt gyakran az az ember érzése, hogy még a körülményekhez képest sem volt elég sima a meccs. Ezekből az összetevőkből pedig így lassan féltávnál össze is lehet foglalni a szezon eddigi tanulságait. Mire gondolok? Rögtön ki is fejtem. 

Azt talán nem kell bővebben magyarázni, hogy mennyire egyoldalú volt a meccs, és ezen nem lepődtünk meg. Az Alaves idén nem képvisel komolyabb játéktudást, így Barcelonában várható volt, hogy minél tovább próbálják kapott gól nélkül kihúzni. Ez most 13 percig sikerült. Gyakorlatilag a tabella második fele, azaz az alsóház bármelyik csapata ellen ez a normális életkép hazai pályán, a szurkoló pedig el is várja a nagyarányú győzelmet a Barca részéről.

Itt rátérhetünk a második pontra, azaz az izgalomra. Hiszen sok mindent lehet írni ezekről a találkozókról, csak azt nem, hogy izgalmasak lennének. Ha a Barca és Valverde kézben tudják tartani a meccset, akkor semmi izgalom nem történhet és borítékolható a nagyarányú hazai siker. Ezt is többféleképpen el lehet érni: maximalista vagy takarékos játékkal. A maximalista verzióban szoktak a 6-8 gólos győzelmek születni, a takarékosban inkább ezek a 4-1 és hasonló eredmények.

Nem szakad le az ég, amikor azt mondom: Valverde a takarékos verzió pártfogoltja. Ez tulajdonképp érthető, hisz ezeken a meccseken félgőzzel játszva is simán nyer a csapat, cserében több energiája marad a fontosabb meccsekre. Ugyanakkor az edző általában ilyenkor sem rotál, ami teljesen érhetetlen a már említett körülmények miatt. Ráadásul az emberben mindig ott van a kérdés: vajon a mellőzöttebb játékosok nem futnák ki a lelküket még egy ilyen meccsen is a további lehetőségek reményében? 

Az összkép kialakításához még egy fontos tényezőt figyelembe kell vennünk. Hogyha az edző takarékos játékra törekszik az első gól(ok) megszerzése után, akkor ki kell ölnie a gól utáni játékból minden olyan lehetőséget, hogy az ellenfélnek esélye legyen visszajönni a meccsbe. Jól tudhatjuk, hogy az altatásba az altató tud legjobban belefáradni, és ha csak egyszer kapja el a fonalat az ellenfél, abból már hatalmas meglepetések születhetnek.

Most hogy megvannak az összetevők, ideje összerakni a képet. Kezdésnek Valverde végre egy olyan csapatot rakott fel a pályára, mely egyáltalán nem hasonlít az alapkezdőre és egy szétrotált csapatra sem. Pontosan annyi változtatást (3-4) eszközölt, melyet mindig kéne ahhoz, hogy jó erőben maradjon mindenki a szezon végére. 

Az első gól gyorsan meg is született, és bár utána is támadt a csapat, mégis érződött a fent említett takarékosság, mondhatni hogy unalmas lett a meccs. Biztos ami biztos, ne legyünk csalódottak a félidőben, közvetlenül a szünet után sikerült megduplázni az előnyt. Ekkor már megvolt a kétgólos lélektani vezetés, a csapat sokkal passzívabb lett. Ez nem feltétlenül probléma, de ilyenkor kell kiölni az ellenfélből a próbálkozó kedvet, ahogy már fentebb írtam. És ez az, ami nagyon nem megy idén. Egyszerűen saját magát altatja el a Barcelona, melynek egyértelmű következménye szokott lenni: bekapott gól.

Félelmetesen ingatag idén a védelem, gyakorlatilag bárki képes gólt lőni Stegenéknek, akár még a Camp Nouban is. És ez baromi veszélyes. Ez az Alaves nagyon gyenge játékerőt képviselt, főleg támadásban, ám a Barca engedte nekik a hirtelen válaszcsapást, és ez magával hozta a momentumot, ami veszélyesen képes megfordítani a játék képét, szintén ahogy fentebb írtam. Ebből most szerencsére nem lett nagyobb probléma, de a tavaszi szezonra ezen kéne a legjobban  dolgozni, mert egy ennyire instabil védelem nem fér bele egy komolyabb ellenféllel szemben. 

Lassan pontosan féltávnál vagyunk és a jelek ugyanazok mint az elmúlt 2-3 évben: a játék hagy kivetni valót maga után, de az eredmények és a tabellák állása nagyon kedvező. Csak a csapaton múlik, hogy fog alakulni a tavaszi szezon és a végelszámolás. 

Barcelona - Alaves 4-1

Stegen - A gólért kár hibáztatni, de nem sokkal később volt egy rémisztő kifutása, melynél a szerencsefaktort is igénybe kellett venni, hogy ne egyenlítsen két perc alatt az Alaves. Fejben ő sincs ott teljesen. 6

Roberto - Én aktívabbnak éreztem támadásban a jobb oldalt, mely azért nem gyakran fordul elő. Lehet ezt Messi jelenlétének betudni, vagy csak Alba pocsék 2019-es formájának. A lényeg, hogy Robi sosem a feltűnő játékosok között van, mégis az egyik legfoglalkoztatottabb kerettag, nem véletlenül. 7.5

Pique & Umtiti - Feleslegesnek találom kettévenni őket, mert az Alaves annyira fantáziátlan és ötlettelen volt támadásban, hogy egyiküknek sem volt igazán sok dolga. Umtitit jó volt azért látni magabiztosabban játszani, de a bekapott gólnál az egész védelemmel együtt ők is nagyon elcsúsztak. 7

Alba - Egyértelműen ő az év csalódása, mert idén nem sok mindent mutatott. Mintha teljesen elfelejtették volna Messivel, hogy milyen fantasztikusan tudnak összejátszani. Alba támadásban ezen a meccsen sem tudott sok mindent felmutatni, cserében a bekapott gólnál is ő maradt le legjobban az emberéről. Ezt a szintet lassan Firpo is tudja hozni, gyenge. 6

Busquets - Lehet akármilyen lassú, bérelt helye van a kezdőben, mert egyszerűen rá épül a játék. Nem tudom, hogy ez még meddig lesz így, de elképzelhetőnek tartom, hogy eligazolása napjáig a kezdőt fogja képezni. Ez csak akkor tud működni, ha valaki kompenzálja őt futásmennyiségben, erre jó pl. Rakitic vagy Roberto. 7.5

Vidal - Gól ide vagy oda, én azért nem voltam annyira lenyűgözve a játékától. Tény, hogy remekül eltalálta a labdát, de a mezőnyben összességében nem volt feltűnő. Vidalnak valószínűleg addig van létjogosultsága a csapatban, amíg Valvedre az edző, mert egyébként ő az egyik leggyengébb opció a középpályára, taktikailag tud csak beférni, ha épp egy romboló játékos kell. 6.5

Alena - A szezon legérthetetlenebb dolga számomra, hogy az a srác miért csak ennyi játéklehetőséget kap. Talán bátor kijelentés, de mb22 kollégámmal egyetértünk a témában: Alena simán beférne a kezdőbe, hisze Rakiticnél és Vidalnál egyértelműen jobb, és nem rosszabb Arthurnál, miközben a hozzáállása sokkal jobbnak tűnik. Remekül fordul le, jól fedezi a labdát és fantasztikus látása van a pályán. TILOS eladni! 7.5

Griezmann - Ő kezdte a gólgyártást, de aztán a második félidőben teljesen beszürkült, nagyon korán le lehetett volna cserélni. Mindenesetre érdekes nézni, hogy egyre népszerűbb a szurkolók körében, ezt pedig elsősorban a hozzáállásának köszönheti. Dembele, lehet tanulni! 7

Messi - Egy átlagos nap egy hatszoros Aranylabdás, hatszoros Aranycipős életében. 7.5

Suarez -  Érdemes megnézni az uruguayi hetét. Hétköznap a fél internet kivégezné a Clasicon nyújtott borzalmas teljesítménye miatt, hétvégén sima meccs embere cím egy góllal, 3 gólpasszal. Ő pedig már csak ilyen lesz, lehet szeretni vagy utálni. 8.5

Köszönjük az egész éves figyelmeteket a Blogon, kellemes ünnepeket kívánunk!