2018. szeptember 19-én jelent meg a "Valverde=szerencse?" című cikkünk a Barcelona-PSV Bajnokok Ligája találkozóról, melynek bizonyos részeit újra indokoltnak látom leírni:

"Gyakran érzem úgy a Valverde-éra meccseivel kapcsolatban, hogy nüanszokon múlik egy-egy meccs végkimenetele, ebből következően pedig a (média)visszhangja. Vegyük példának a hétvégi Sociedad elleni meccset. Gyakorlatilag a második félidőben, 0-1-es állásnál kezdtek el helyzeteink lenni, de közben annyira megnyílt a középpálya, hogy az ellenfél nem egyszer gázolt át rajta elképesztően könnyedén. Egyre közelebb jutottak a kapuig, aztán végül volt egy olyan 5 perc, amikor folyamatosan érkeztek a lövések Stéga kapujára. Ezután két 1v1-et szedett ki a német, megmentve a csapatot a biztos vereségtől. Ezek után 5 percen belül egyenlített a Barcelona, a meccs végeredményét tudjuk. Így remek eredményről, és sikerrel vett Anoetáról beszéltünk, pedig elképesztően közel volt a sima megalázó vereség: egész konkrétan Stegenen múlt. Ha kikapunk, vajon miről beszéltünk volna utána? [...] Vajon ez Valverde zsenialitása, vagy egyszerűen ennyire mákosak lettünk az elmúlt évben? Őszintén nem tudom, mi a helyes válasz erre a kérdésre, és az első idei BL-meccsünk sem hozott közelebb a megoldáshoz."

Ahogyan ez a meccs sem. Talán a szezon legrosszabb teljesítményét sikerült feledtetni egy utolsó 5 perces csodával. Ernő szokásos kritizálói tehén módjára bőgtek, mikor felkúrta a gálakezdőt a 19. helyezett otthonában, majd olyan gyorsan halkultak el, amilyen sebességgel focizta le a csapatot a Rayo a katalánok vezető gólja után. Mert a korai biztos játék és a vezetés megvolt a csapatnak, utána viszont teljesen indokolatlan mértékű kényelembe helyezték magukat, melynek meg is lett az eredménye. A hazai kiscsapat egyre jobban belejött a meccsbe, míg kezdték elhinni, hogy akár még keresnivalójuk is lehet ezen a találkozón. 

Lenglet és Robika össze is hozta az egyenlítő gólt, félidőben pedig az volt bennünk az érzés, hogy ami helyzet volt, az be is ment a meccsen. És tényleg, hiszen az idő nagy része a középen való szenvedésből állt. Ez pedig rengeteget kivett a Barcelona ebben a térségben játszó játékosaiból, melynek köszönhetjük a második félidőt. Teljesen enerváltan jöttek ki a srácok, a Rayo pedig a játék összes elemében felénk tornyosult, egyszerűen lefociztak minket. 

Ezt abszolút a középpályának írom fel: körülményesek, lassúak voltak, nem bírták a fizikai párharcokat. Mindezeknek köszönhetően átjáróházzá vált a csapat középen, melynek köszönhetően könnyűszerrel vezették rá Lengletékre a támadásokat. Ez meg is hozta az eredményét, ugyanaz a 2 játékos hozta össze a gólt, mint az elsőt. A 76. percben a Barcának több eladott labdája volt, mint ellenfelének (64-53), és a 80. percben adták le az első lövést a Rayo kapujára a második félidőben. Ritka rossz statisztikák, de mindent elmondanak.

Ernőt baszogatták a kezdőért, de a cserék sem igazán segítettek. Vidal csetlett-botlott, Munir még mindig teljesen impotens, Dembelenek pedig a gólja volt az egyetlen jó megmozdulása a meccsen. Természetesen ez nem vesz el a találata értékéből, az a semmiből jött gól nyerte meg a meccset a csapatnak. 

Mindez szép és jó, de valójában a Rayo nyert. A Barca egy koncepció nélküli, fásult játékra volt képes a kiesőjelölt ellen.

Rayo - Barcelona 2-3

Stegen - A gólokról nem tehetett, érdemi védeni valója meg nem nagyon volt. Ez van, nem tudja mindig ő megmenteni a csapatot. 6.5

Roberto - Támadásban segített, de cserébe mindkét gólban benne volt. Jelenleg nem vagyok róla meggyőződve, hogy jobb választás a posztra Semedonál, ideje lenne többet játszatni a portugált. 6

Pique - Ő sem volt azért teljesen a helyzet magaslatán, de a meccs végi előrefutásai sokat segítettek a csapatnak, ez feljebb is viszi a pontszámot. 7

Lenglet - Nem az ő meccse volt, mindkét gólt róla kaptuk. A bemutatkozásán való kiállítása nem volt jogos, így egyelőre ez a legrosszabb meccse a csapatban, remélhetőleg a következő sokkal jobb lesz. 5

Alba - Szép lassan a világ legjobbjává nőtte ki magát posztján. Teljesen érthetetlen, hogy miért működik évek óta az a taktika, hogy Alba meglóg a szélen, jól átveszi a magas labdát, majd bevárva a második hullámot gólpasszt ad egy társnak. És ez nemcsak egy Rayo ellen működik, hiszen a Real is minden évben kap egy ilyen gólt tőlünk. 8

Busquets - Borzasztóan játszott. Egyrészt rendkívül pontatlan volt magához képest, másrészt a már fent említett fáradtságot rajta éreztem leginkább. Ez nem véletlen, ő is idősödik, és továbbra is elfogadhatatlan, hogy minden edző végig akarja játszatni a szezon összes meccsén. 5.5

Arthur & Rakitic- Az átjáróház kialakításában a teljes középpálya részt vett, Busquets csak az alulteljesítése miatt lett kiemelve, de a többiek sem voltak lenyűgözőek. Rakitic indítása szép volt Albanak, de egyébként ennyi. 6.5

Rafinha - Katasztrófa. A legérthetetlenebb lépés Ernő elmúlt 1 hónapjából Rafinha folyamatos kezdőberakása. Védekezésben nem kiemelkedő, támadásban semmit sem nyújt, fizikálisan gyenge. Nem lenne ezzel probléma, ha nem venné el a helyet a nála sokkal jobb játékosoktól. Dembeleben mindig ott van a villanás lehetősége, Vidal pedig sosem fog tudni kibontakozni így. 5

Coutinho - Nekem őszintén szólva csalódás eddig Coutinho barcelonai pályafutása, ennél sokkal többet vártam tőle. Nem feltétlenül gólokra gondolok, hanem akármire, amivel kitűnik a tömegből, hiszen a képességei és az ára igenis kiemelkedő a többiek között. Nem fekszik neki a középpálya, előrébb kéne rakni. És pontosan ez volt a problémám a Bartomeu-féle ámokfutással, hogy egyszerre megvették őt Dembelevel. Mert borítékolható volt, hogy ez fog történni. Arra viszont nem számítottam, hogy Ernő idén is 4-4-2-zik vagy Rafinhat rakja be helyettük. Persze viccnek nem rossz. 5.5

Suarez - Akár tetszik, akár nem, továbbra is a világ egyik legjobb befejező csatára, aki Messi hiányában már a gólszerzéssel is foglalkozik az annyiszor dicsért mezőnymunka és gólpasszok mellett. 8

A meccs előtt bizonyos kérdések megfogalmazódtak bennem. Nevesítve: Valverde Barcája lesz e annyira szerény, hogy a sebzett oroszlánt nem kerülgeti, egy jól irányzott tőrdöféssel ledöfi? A sebzett oroszlán minden mindegy alapon nekiugrik e a Barcának, és Lopetegui megmenti e állását egy bravúrral? Egyszerű kérdések, melyekre a válaszok is egyszerűek. Valverde céltudatosan futtatta ki a gyepre gyermekeit, és Madridig rugdalta a sebzett oroszlánt, aki ugyan kivillantotta harapásra kész fogait, harapott egy gyengét, a végén 5 tőrdöféssel végleg elhalálozott. Na de mindez hogy is történt?

Egyik csapat sem tudhatott magáénak egy jó októbert, a gigászok küzdelmét a Barca mégis listavezetőként várta, míg a Real igen szerény, 7. helyen. A mieink az Inter ellen olyan meccsképet mutattak, amire csak annyit mondhattunk, ha ezt sikerül átmenteni a klasszikusra, akkor a Real leszakad, mi pedig előre ugrunk. Nem kicsit. 

A védelem egy folytonos fenyegetettségtől menekült meg Ronaldo távozásakor. És ez az elejétől érződött. Korábban Ronaldo Bale-lel és Benzemával magasan megkezdte a letámadást, ma Piquéék nyugodtan passzolgathattak, a madár feléjük nem nézett. Lopetegui valahogy elfelejtette leoktatni a letámadást, amivel a Barcelona dolga hatványzottan könnyebb lett. Mivel a meccs elején gyakorlatilag a Real tökéletes kiherélésének receptje megvolt, nem volt más dolga a csapatnak, mint az algoritmust alkalmazni. A letámadás-foszlányok ellen a csapat kompaktan, és meglehetősen könnyen fellépett, a védelem pedig rég nem állt ilyen stabil lábakon. 

Ékes példa a szétcincálásra az első gól: Rakitic Sergioval teljesen szabadon letol egy kényszerítőt, majd a visszakapott labdát rajzolt pontossággal tálalja a helyzetet remekül felismerő, és berobbanó Alba elé. Alba Bale laza fogásában fut egy nagyot, majd miután a helyzetet felméri, első szándékból nem kísérli meg Suárez megjátszását, nagyon okosan. Inkább tol egyet, majd Varane és Nacho között középre teszi. A labda elmegy a rosszul helyezkedő Casemiro mellett, majd Coutinho üresen érkezve a tehetetlen Courtois mellett a hálóba lő. Csiki-csuki, sakk-matt. 

Ezt követően a Real némlieg megzuhant, a Barca pedig vérszagot érezve ment előre. A félidőben egy kényelmes 2:0 után azt mondhattuk, ez megvan. A második félidőre azonban a vendégek is megérkeztek, és fejjel mentek neki a falnak. A szépítő gól utáni percekben nem egyszer rezgett a léc, meleg perceket kellett túlélnie a védelemnek, akik - nem győzöm eleget mondani - végtelen stabil lábakon álltak, a csapzott támadósor fenyegetése igazi veszélyt nem jelentett. A futball természetéből adódóan azonban ha egy csapat magasan nekiront a másiknak, és csak egy pillanatra nem biztos a labdatartása, a védekező csapat lecsap a labdára, és a lehető legtöbb támadóval megindul. És kottára ez történt. A megszerzett labdákkal Arthur, Rakitic és Sergio mesteri pontossággal játszotta meg az alig fogott Suárezt, aki mellett Coutinho, Rafinha, és a fent említettek közül kettő (jellemzően Rakitic és Arthur) megindult, és 5v4 vezettek kontrákat. Innentől kezdve a Real fölénye meddővé, a védelme sebezhetővé, a meccs pedig úgy szólván lejátszottá vált. Ezek eredményeképp alakult ki a már-már túlzásba vitt mészárlás:

FC Barcelona 5-1 Real Madrid (Coutinho, Suárez 3x, Vidal, illetve Marcelo)

Ter Stegen - Ronaldo nélkül, és azzal, hogy Balere jutott a védekezés egy része, biztonságban érezhette magát a német. Egyedül Marcelo lövésével nem tudott mit csinálni. Némileg túllendült a labda útján, vissza már nem érhetetett, nem róható fel neki a győzelem egyetlen szépséghibája. 8

Roberto - fenyegetettség híján a meccs nagy részében aktívan vett részt a támadások építésében. Még mindig meg tud lepni az időnkénti meghúzott egyéni akcióival, és azzal, milyen magabiztosan indul neki sok embernek. Amikor felkerült a középpályára, egyértelműen Suárez megjátszása lett a feladata. Ez két gólpasszban tornyosult. Nem rossz, mi?! 8

Piqué - Senior Gerard! Hadd kérdezzem meg Őfelségétől, ezt eddig miért nem lehetett így csinálni? Elegáns megoldások, elegáns passzok, elegáns légvédelem. De ha tudunk ilyet is, akkor ezt innentől kéretik tovább folytatni! 8,5

Lenglet - a meccs előtt azon aggódtam, képes lesz e megugorni ezt a szintet. Nem ugyanaz a Barcelona védőjeként a Real ellen játszani, mint a Sevilláéként. Összegezve a látottakat, neki ugyanaz volt. Csak lazán, csak pontosan. Semmi remegő láb, semmi megingás. Viszont rengeteg potenciál. 8,5

Jordi Alba - mivel Bale a meccs legnagyobb részében jószerrel használhatatlan volt, nem nagyon volt munkája hátul. Ment is előre, de hogyan tette mindezt...ha azt mondom, nem tudnék mondani nála jobb bal szárnyvédőt, azzal nem hazudnék. Az első gól előtt mesterien lépett el, és ugyan volt pár rosszabb beadása is, mindez semmit nem von el érdemeiből. 9

Arthur - idejött nyáron egy ismeretlen brazil srác. Senki nem tudta, mit várhat tőle. Azt sem, hogy majd beválik e, vagy sem. Én magam is zsákbamacskának neveztem. Majd azután teltek a meccsek, kapott pár percet, és bizonyított. A Spurs ellen - nagy meglepetésre - kezdő volt. 142 passzal zárt. És innentől fogva Valverde mint az első csapat oszlopos tagja, tekintett rá. És semmi meglepő nem volt abban, hogy a Real Madrid ellen is a kezdő 11 tagja volt. Olyan teljesítményt vitt a pályára eddig, hogy méltán mondhatjuk: Xavi 2.0. Lassan egyre biztosabbá válik, hogy nem egy 100 milliós igazolás, hanem maga Arthur Melo fogja Iniestát pótolni. Mert fel fog nőni a feladathoz. Nem láttam még olyan gyorsan a semmiből berobbanó játékost a Barcában, mint Arthur. A magasra tett léceket átszökellve már most bebiztosította a helyét. Elképesztő! Kérem, képedjünk el. 9

Busquets - olyan hálátlan feladatot kell ellátnia, amelyben az a jó, ha nem tudok róla sokat beszélni. De most azért tudok, mert nem lehet nem megemlíteni azt a mennyiségű munkát, amit a válogatott szünet óta pályára visz. Nem ismer elvesztett labdát, vagy elengedett támadót. Mindent, és mindenhol leszed. Ez az a Sergio Busquets, akit mi szeretünk. 8,5

Rakitic - amit ez az ember idén leművel, arra csak a legjobbak közül képesek páran. Fáradhatatlanul robotol, pihenő nélkül. De nem csak a fizikai munkája az, ami előtt fejet kell hajtani. Vezér lett a középpályán, a csapat egyik legfontosabb motorja. Amikor a jó ügy azt követeli meg, töri a játékot, egyébként mesterien bánik a labdával. És mindezt halál ösztönösen. 9

Rafinha - mivel a Real Madrid az esélytelenek nyugalmával futott ki, Valverdének kötelessége volt számolni azzal, hogy nekünk is esnek. És ha csak egy dolog van, amiben Rafinha jobb Dembélénél, akkor az a védekezés. Ugyan erre nem került sor, de Rafinha így is egy jót játszott. Maradandót nem alkotott, de a feladatát ellátta. 7,5

Suárez - hát baszod...ez mi volt? Engem személy szerint derült égből villámcsapásként csapott arcon a 3 gólja, de egész egyszerűen fantasztikus meccset játszott. 10,5

Coutinho - egy valamit tisztázzunk. Coutinho nem Messi. Nem várhatja senki el tőle, hogy úgy viselkedjen a pályán, úgy játsszon, és úgy irányítson 10 itt eltöltött hónap után, mint Messi. A második félidő elején voltak vele kisebb gondok. Nem igazán vonta be magát a játékba, pedig a fellazult madridi védelem ellen a mozgékonysága nagy fegyver lehetett volna. Ezen kívül azonban nem emlékszem olyan jelenetre, amikor valami nem lett volna vele helyén. Jó, na…a gólja előtt egy panenka-rabona-olló kombát tolhatott volna, nézzük el neki. 8

Valverde - azt azért legbelül mind tudtuk, ha Valverde nem veri meg ezt a Realt, akkor az ő napjai is meg vannak számlálva.

Azt hiszem, ez a meccs csak a hétvégi Clasico figyelembevétele mellett értelmezhető igazán. Ez is egy fontos meccs volt, de az az igazi presztízstalálkozó, mondani se kell. Emiatt bár tegnap is jó csapattal kellett kiállni, mégsem lehetett igazán beleadni mindent, plusz vigyázni kellett a sérülésekkel. Ez magyarázza meg pl. a remekül játszó Arthur lecserélését. 

Messi hiányában Dembelet várták sokan a kezdőbe, ám Ernő Rafinha mellett tette le a voksát, mely teljesen racionális döntésnek tűnik. Bár a kezdeti felállás 4-3-3 volt, a brazillal ez könnyebben variálható lett volna szükség esetén a stabilabb 4-4-2-re, mely képes védekezésben felvenni az Inter esetleges rohamait a gyors játékosaikkal. Dembele nem szeret védekezni, és nagyon esetleges a játéka, így Rafinha stabilitása teljesen érthetően került előtérbe a franciával szemben. 

Egyébként meglepő, hogy ilyen tartalékos üzemmód mellett csak ennyire volt képes az Inter, így összességében nem nagyon volt szükség erre az elővigyázatosságra Valverde részéről. A magas letámadásos emberfogást kezdetben remekül alkalmazták az olaszok, mely meg is fogta a meccs elejét, teljesen ötlettelen Barcát láthattunk. Érdekes, hogy az addigi talán 2 leggyengébben teljesítő játékos: Rafinha és Suarez hozta össze az első gólt. Várható volt, hogyha a katalánok valahogy be tudnak találni, akkor megváltozik a játék képe, ez a félidő után be is következett: egy magabiztosabb, több helyzetet kialakító Barcelonát láthattunk.

Összességében azért nem volt kifejezetten érdekes meccs, Messi nélkül inkább a csapategység került előtérbe az egyéni villogások helyett, nehéz is változatosan pontozni a játékosok teljesítményét. Ez amolyan minimumjáték volt, mely az ellenfelet és a hétvégi meccset tekintve teljesen megérthető, elfogadható, és nyugodtan lehetünk boldogak ezzel a eredménnyel.

Barcelona - Inter 2-0

ter Stegen: Nem igazán volt sok dolga, mely az Inter passzivitásának/pontatlanságának köszönhető. 7

Roberto: Nem éreztem, hogy annyira sokat segített volna a támadásban, de utolsó védőként remekül helytállt. Semedo bejövetele után felküldték a középpályára, szép csendesen eltöltötte ott is a perceit. Sérülés után belefér. 6.5

Pique: Kezd stabilabb lenni a játéka, melynek lassan itt is van az ideje a klasszikus előtt. Ő az egyszemélyes légi elhárítónk, emellett lábbal is rengeteget tisztáz, melyet remek helyezkedésének köszönhet. 7.5

Lenglet: Egyre nyugodtabb vagyok vele kapcsolatban, hogy állni fogja a sarat. Persze vannak még hibái, figyelmetlenségei, vagy néha-néha bealszik, és akkor veszélyeztet az ellenfél, de hiszem, hogy egyre több tapasztalat szerzésével ezek lassan el fognak tűnni. Érdekes még megfigyelni, hogy a csapat szögleteinél ő szokott kapura bólintani. 6.5

Alba: Nagyon érdekes, hogy amikor 1-1 meccsre eltűnik Messi a padon/lelátón, akkor Alba lesz a csapat egyik vezére támadásban. Mindezt védőként. Klasszis. 8

Busquets: Nagyon aranyos volt, mikor azzal az esernyővel eltüntette azt a nemrég beállt kisfiút. Ezek a momentumok mutatják meg, hogy a klubfutball legrangosabb sorozatában is hatalmasak a különbségek, és ilyen esetek történnek, mikor egy feltörekvő/középszerű játékos találkozik a sorozat egyik óriásával. 8

Rakitic: Remekül kompenzálja Arthur fürgeségét és passzjátékát kemény fizikai erejével és védekezőmunkájával. Hiszem, hogy ők ketten jelenthetik a Barcelona következő éveinek két fő középpályását. 8

Arthur: Mióta folyamatosabban kapja meg a lehetőséget, elképesztő gyorsan és látványosan fejlődik. Hol van már az a megszeppent alibipasszokat bemutató játékos szeptember elejéről? Arthur elkezdte lemásolni Xavi játékát, mely a legbiztosabb módszer a világ legjobb középpályásává válásához. 8

Rafinha: Folyamatosan váltogatta a pozícióját a jobb szél és a középpálya között. Az első félidőben a pontatlanságát ellensúlyozta a gólja, a második félidőben már nem láttam kifejezetten érdekes mozdulatot tőle. 7

Coutinho: Ha valakitől, akkor talán tőle várhattuk volna, hogy vezér lesz a pályán, ez végül nem történt meg. Kicsit csalódás, de összességében ő sem játszott rosszul. 7

Suarez: Szerencsétlennek tényleg már csak a gólok hiányoznak, mert asszisztokban lassan az élen jár. Továbbra is azt gondolom, hogy amíg vannak más stabil gólszerzői a csapatnak, addig nem hátráltató tényező egy olyan középcsatár, aki bár gólt nem lő, de rengeteg mezőnymunkát végez, fizikai képességeinek köszönhetően sok labdát tart meg, és remekül szolgálja ki a társakat. 7.5

A szombati meccs legnagyobb erénye az élvezhetősége volt. Mindkét csapat szurkolói külön-külön megtalálhatták a pozitívumokat a találkozóban, ha pedig semlegesként tekintettük meg a meccset, akkor különösen boldogak lehettünk a 6 góllal és szórakoztató játékkal. 

Barcelonai részről kijelenthetjük, hogy Messi kiválásával is voltak minőségi támadásaink, azonban a védelmünk idén sokkal többet hibázik, mint az elvárható lenne. Kicsit United effektust érzek, legalábbis nagyon hasonlítunk az előző szezonjukra: a pocsék védelem mögött áll egy fantasztikus kapus, aki jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag kevés gólt kapjon a csapata. Stegen nélkül ez nem lett volna ilyen sima. 

Barcelona - Sevilla 4-2

Stegen: Láttunk már tőle egészen elképesztő védéseket- személyes kedvencem első szezonjából a Bayern elleni védés majd futás utáni gólvonalról való kitornászás-, de olyat még nem, hogy egy meccsen két olyat tol, amik benne lesznek az év végi top10-es videókban. És ilyet más sem produkált még, ebben egész biztos vagyok. Stegen és a többi kapus jelenlegi formájának köszönhetően a német jelenleg a világ legjobbja pozíciójában, és csak azért nem tudok maximális pontszámot adni, mert 2 bekapott gól (még ha nem is tehetett egyikről sem), nem mondható tökéletes teljesítménynek. 9

Semedo: Az átlagosnál sokkal jobb játékot produkált 80 percen keresztül. Támadásban az ő oldala volt aktívabb, az első gólt nagymértékben neki köszönhetjük. Messi sérülése után bekapott egy kicsit impotens Dembelet társnak, ami értelemszerűen kicsit visszább vett teljesítményéből, de ekkor sem volt még baj. Ez sajnos már nem mondató el a meccs utolsó perceire, az utolsó gólt róla kaptuk. 7.5

Pique: Kicsit sikerült magára találnia, aminek éppen itt volt az ideje. Főleg a második félidőben volt nagyon látványos a sorozatos takarítgatása. Mivel 2 gólt kaptunk, és védőként ennek elhárítása lenne a feladata, ő neki se tudok kifejezetten magas pontszámot adni, pedig szeretnék. 8

Lenglet: Akkor lehet megmondani, hogy egy új igazolás bevált-e, ha huzamosabb ideig tud játszani. A védőink kiesésével Lengletnek ez most megadatik, és bár egyelőre semmi extra, de mégis viszonylag stabil, megbízható játékosnak tűnik, aki idővel ott lehet az alapcsapatban. Szerencsétlenségére megint megpattant rajta labda, de erről igazán nem tehet. 7.5

Alba: Csöndesebb napot fogott ki. Nem látom igazság szerint az okait, talán egyszerűen csak fáradtabb volt. Szerencsére nem kellett. 7

Busquets: Ha nem tudom felidézni, hogy mit csinált a pályán, az azt jelenti, hogy teljes átlagosan, az ő esetében remekül játszott. Hisz pont ez a feladata, hogy ne vegyem észre. 7.5

Rakitic: Lehet, hogy nem úgy játszik, mint 3 éve, de szerintem sose fogom megérteni azokat, akik ki akarják tenni a kezdőből. Igen, vannak gyengébb meccsei- ahogy mindenkinek-, de mégis a horvát a legjobb játékos a középpályánkon, remek technikai képességei vannak, lehet rá építeni játék terén, és nem mellesleg ilyen gólokra képes. 8.5

Arthur: Ilyen játékkal huzamosabb időre bebetonozhatja magát a kezdőbe. Tényleg kezd Xavira hasonlítani: remek látás, hasonló mozdulatok, nagy playmaker válhat belőle. 8

Coutinho: Lőtt egy nagyon szép gólt, utána pedig inkább a mezőnyben alkotott. Talán a második félidőre eltűnt kicsit, de így is jó meccset zárt. 8

Suarez: Érdekes szisztéma, hogy középcsatárként ő az, aki segít kidolgozni a helyzeteket, de a befejezést nem ő vállalja. Persze ez azért nem mindig igaz, most is volt egy kapufája és egy büntetőgólja. Tényleg csak az akcióból szerzett találatok hiányoznak. 7.5

Messi: 20 perc is elég volt egy remek gólhoz és gólpasszhoz. -

Dembele: Az első félidőben voltak veszélyes helyzetei és jó lövéslekészítései, de a másodikban azt is elfelejtettem, hogy pályán van. Ha Messi helyére állsz be, akkor ennél többet várnak tőled az emberek. 7

Kezdjük azzal, amit talán mind tudunk legbelül, de kellemetlen bevallani önmagunknak. A Messitől való függés nem apadt. Csupán vannak játékosok, akiknek feljavult Messi mellett a teljesítménye, gondolok itt Suarezre, Coutinhora, Albara, Rakiticre, Dembélére. De az a vezető, aki tud az alfa, az omega, és A különbség lenni, az továbbra is Messi. És egyelőre nem látni, ki lesz az, aki átveszi a stafétabotot, ahogyan Xavi átvette Puyoltól, Iniesta Xavitól, és Messi Iniestától.

A másik alapvetés, hogy gödörben vagyunk. Októberben az 5 meccsből a csapat egyetlen egyet, a legnehezebbet nyerte meg. Az addig 100%-os mérleg mellé beszedtünk 3 döntetlent, és egy vereséget. A Spurs elleni meccs után joggal mondhattuk, hogy elindultunk felfelé. Aztán a hétvégén sikerült visszacsúszni nem keveset. Hogy ez miért van, azt nem tudom. Hogy ki a felelős, arra vannak elméletek. Válogatott szünet után ha nem látható javulás, az már gond. Komoly gond.

És akkor a meccsről pár gondolat. A Valencia meccsterve az volt, amit az első 10 percben pályára vittek. A széleken megfutják a Barcát, középen pedig Gameiro és Batshuayi érkezik a beadványokra, hol egyik, hol másik, aki éppen nem érkezik, az második hullámban a lecsorgókat lövi el egy egyből. Ennek 1,5 perc után gól lett az eredménye, igaz szögletből. De nyugta továbbra sem volt a Barcának. Aztán 10 perc után Guedes egy szerencsétlen ütközés következtében combizomsérülést szenvedett, és innentől új fejezet indult. A Barca feljebb kapcsolt 1-es fokozatból 4-esbe, és ostrom alá vette a szilárdnak tűnő Valencia-kaput. A nyomás Messi egyenlítő találata után sem enyhült, és nem tartom kizártnak, hogy ebben a szakaszban le lehetett volna zárni a meccset. A második félidő közepétől a játék látványosan lelassult, hiányoztak a frissítések, és a végére gyakorlatilag botorkált mindenki a pályán. Abban talán egyet érthetünk, hogy egy ilyen meccset így nem lehet megnyerni.

Valencia 1-1 Barcelona 

Ter Stegen – igazán nagyot nem kellett mentenie egyszer sem. A kisebb, magabiztos védések természetesen megvoltak. A gólnál kb annyira lehet hibásnak nevezni, mint Cillessent. Meglepne, ha ő nyerné a Zamorat a jelen védelem mögött. Ezzel együtt a teljesítményére egyetlen panaszszó nem irányulhat. 7

Semedo – szemmel láthatóan hagyangolják a támadásépítésekben, ezt pedig azonnali hatállyal orvosolni kell. Guedessel meggyűlt a baja, ami nem is csoda. Azért szép versenyeket futottak, de egy pillanatnyi levegőhöz a lecserélése után néha jutott. Az nagyon dícséretes, hogy Cheryshev lövésébe bele sikerült dobnia magát. 7

Piqué – jelenleg az ‘egyetlen, jobb lábbal hasznosítható belső védő’ cím büszke tulajdonosa, ez pedig nem hagy sok lehetőséget a rotációra. Bár azt nekem szerintem senki nem fogja tudni elmagyarázni, hogy ha egyetlen jobbos belső védőnk van, akkor miért nem veszünk mégegyet, de legyen. A formahanyatlása után ez volt zsinórban a második meccs, amikor nem volt vállalhatatlan. Róla pattant ugyan Garay elé a labda, de az inkább volt Vermaelen hibája. Na az, hogy Garay üresen lőhetett, az nem tudom ki hibája volt. 6 

Vermaelen – szívesen megkérdezném Valverdét, mire gondolt, amikor azt mondta, ne Lenglet, hanem Vermaelen játsszon Piquével védősdit. Vermaelent pedig arról kérdezném ki, hogy neki U2-ben nem tanították meg, hogy védekező szögletnél nem középre csúsztatjuk egy esetlen, balfasz mozdulattal a labdát? 3

Jordi Alba – azon kevesek egyike, akire a szezon folyamán bármikor számítani lehet. A támadásokban, a védekezésben egyaránt aktívan kiveszi a részét, így nem is csoda, ha az ő oldaláról kevesebb gólt kapunk. És nem volt ez másképp a Valencia ellen sem. 7

Rakitic - valami egészen gigászi az, amit idén fut a srác. Minden meccsen pályára lépett, többnyire végig is játszotta őket, és olyan mennyiségű jó döntést hoz meg meccsenként, mint más egy egész szezon alatt. A kapura is veszélyes. Valahogy nem is csodálom azt az aranylabda jelölést. Embertelen. 8

Arthur - 146 átadást vitt véghez a Valencia ellen, ezzel olyan magasságokba emelkedve, ahol legutóbb Xavi járt. A labdaérzéke valami elképesztő, és már az első pillanattól látszott, tudatos, és eltervezett minden mozdulata. A kockázatosabb átadásokat egyelőre igyekszik kikerülni, de ez talán nem is akkora gond. Egyértelműen helye van a kezdőben, és ezt két meglehetősen nehéz mérkőzésen bizonyította, klasszis játékkal. 8

Busquets - hozta a tőle megszokottat. Igaz, Kondogbiával néha nem éppen barátkozási szándékból mentek egymásnak, de ez sem okozott gondot. Az a nehéz Busquets értékelésében, hogy ha a meccset nézed, nem tudzs róla gyakorlatilag semmit írni. Ahhoz őt kell nézned, hogy a meccsről tudj bármit írni. Kiváncsi vagyok, ki lehet majd méltó utódja. 6

Coutinho - a csapat sebességének egyik nagy vezére. Bejátssza a csatárok mögötti területeket a pálya teljes szélességében, és rengeteget segít ezzel Messinek, akinek nem egyedül kell elkérnie a labdát és megcsinálni a piszkos munka hátralévő részét is. Ugyan még addig van egy ki idő, de jelenleg ő tűnik a legesélyesebbnek Messi örökségének továbbvitelére. De..lekopogom. 7

Suárez - a Tottenham ellen kétszer bejövő átlépegetést úgy tűnik, felvette a palettájára véglegesen. Szokjunk hozzá, át fog lépni mindent. Látványos javulást mutat a mezőnymunkában, de a góllövés valahogy nagyon nem megy neki (bezzeg Paconak...). De amíg úgy nem lő gólt, hogy nincs a csapat terhére, addig ez talán elviselhető. 7

Messi - és ismét. Ismét ott vagyunk, hogy Messi az alfa, az omega, a kezdet, és a vég. Ha ő nincs, elestünk volna vagy 717682 ponttól, csak idén. És a helyzet elég kilátástalan. Vannak javuló periódusok, amikor mintha kicsit jobban menne a csapat, és nem éreznénk azt, hogy Messi nélkül kiesnénk, aztán minden kezdődik elölről. Mi lesz velünk, ha egyszer visszavonul...9