A foci alapjaiban egy gyönyörű játék. 11 ember feszül neki 11-nek, megy a taktikai csatározás, és a végén gyakran az erősebb kerettel rendelkező, taktikailag felkészültebb csapat bedarálja a kisebbet. Ez a futball törvényszerűsége. Valverde pedig erre épít. Kitalált valamit, ami a Barca keretére passzol, megszerezte a szükséges játékosokat, és ehhez ragaszkodik foggal körömmel. 

Látszott, hogy van a Barcának egy konkrét meccsterve. Labdajáratással széthúzni az ellenfelet, a beindulásokkal megbontani a védelmet, majd egy kellően előkészített pillanatban lecsapni egy résen keresztül. Tudatos, megfontolt, kivitelzhető terv. Igen ám, de ez a mérkőzés 36 percig tartott. Lengletbe belerohant egy hosszú labdáért igyekezve Pere Pons, elkaszálta a lábát, és kifele szabad. Aztán Gil Manzano rohan ki, a kis tv-n visszanézi az esetet, visszafutva pedig leküldi könyöklésért Lengletet. Tegyük itt hozzá, jogtalanul. A könyök nem szándékosan, és az ütközés utáni esés következtében találta el a gironai arcot. Ez egy sárgára jó...maximum. És innentől kezdve jött egy új meccs. 

Valverdének nem volt előzetesen terve ilyen esetre. A félidőig kellett várni Umtiti behozatalára, aki Dembelét váltotta. Ezzel az volt a gond, hogy ilyen helyzetben nem feltétlen fog sikerülni a dominálás, ha ez nincs meg, akkor pedig a gyors kontrákra operálva kell a védelem mögé kerülni, és gólhelyzeteket kialakítani. Erre Dembélé tökéletesen alkalmas. Busquets viszont aránylag haszontalan volt, a feladatát Vidal, vagy Rakitic meg tudta volna oldani. És akkor annyi, hogy Messi kicsit hátrébbról indul. Ehelyett maradt 2 csatár, meg a fellépdelő Coutinho, akinek szét kellett volna húznia 5 védőt. A másik, fatális hiba az volt, hogy emberhátrányban ugyanazt akarta a Gironara kényszeríteni Valverde mint 11 emberrel. Ez ritkán sikeres hadművelet. A meccs végén aztán újra nyomás alá sikerült helyezni a vendég kaput, az egyre gyatrább intenzitású akciókat Bono azonban könnyűszerrel hatástalanította. Onnantól pedig, hogy Doumbiát behozta a Girona edzője, meg volt lőve Valverde. Ha túlságosan kitámad, tétre helyre befutóra mennek be a labdák a csapzott védelem mögé, amiket a villámléptű csatár úgy rugdal be ahogy szeretne. Így maradt az, hogy a labdákat megőrizzük, és a támadásokat minél hamarabb végkifejletig vigyük. Amint pedig az idő is elkezdett ellenünk játszani, kialakult a meccs végleges képe, ami pedig sajnos…

Barcelona 2:2 Girona (Messi, Piqué, illetve Stuani 2)

Ter Stegen - nyilván nem az élete meccse egy kapusnak, amikor 2 gólt kap, és érdemi védése nincs. Tegyük hozzá, ennél többet jelen helyzetben Stegen nem tudott segíteni. A gólokért kár lenne elővenni, a védelem által összebalfaszkodott helyzetek vezettek oda, hogy 2-t kapott. Ez most így alakult. 6

Semedo - amíg 11 emberrel voltunk mi is, sokkal aktívabb volt elől, de ez nyilvánvaló. Ezt követően annak rendje és módja szerint beleszürkült a mezőnybe. Többet kellett robotolnia, inkább a biztonságon volt a hangúly, az pedig korlátozza a kreativitást. Jelentősen hasznosabb opció lehet ezen a poszton Robertonál, egy kis fejlődéssel. Ami több mint egy év után elvárt lehetne. 6

Piqué - talán nem hazudok, ha azt mondom, hozta az idei formáját. Egy igen ostoba hibájából gólt kaptunk. Ezt követően majd fél órán át azt sem tudta, melyik rendezvényen van. Nem lesz ez így jó! Nagyon nem! Egyedül a góljáért jár némi pontemelés. 5

Lenglet - mit is mondjak…nem volt rossz, de cserébe jól játszott. Továbbra is fenntartom a tézisem, mely szerint jogtalanul állították ki. 6

Jordi Alba - a kiállítás után az ő játéka sokat nem változott. Ez betudható annak, hogy stabilan, megbízhatóan hozza ugyanazt a szintet, mindegy mekkora a nyomás. Ez az egyik ismérve a sztárnak. Alba pedig egy sztár. Volt egy-két lehetősége gólszerzésre, sajnos most nem tudott vele élni. De a mezőny egyik legjobbja volt. 7

Vidal - amikor azt mondta, a vérében van a Barca DNS, nevettünk. Még mindig nevetünk. Vidal, figyelj rám. Nem attól van a véredben a Barca DNS, mert tudsz passzolni. Ez azon túl mutat. Amit a pályára vitt, az nem volt 100%-ig meggyőző, de voltak szebb pillanatai. Lassacskán ő is beletanul, és akkor majd menni fog ez. 6

Arthur - amikor elkezdődött az ajnározása, hogy így olyan mint Xavi, meg úgy, mondtam, hogy hiszem, ha látom. Láttam. Nem számítottam erre a teljesítményre tőle. Egy légbőlkapott, no-name kis brazil tinitől az ember azt várja, hogy remegő lábakkal adogat biztos passzokat, a cselezések még csak szóba sem jöhetnek. De az a lazaság, amivel tologatta 40 métereket a labdát, az a finom mozgáskultúra, amivel akárkiről lefordult, egyből elárulta: a gyerek ösztönös zsenipalánta. Ezek a meccsek pedig pont az ilyeneknek vannak. Az első félidő messze legkellemesebb élményét nyújtotta. 7

Busquets - a kiállításig egész tisztesen megcsinálta amit kellett, de a félidő végéig az a kálvária, amit bemutatott CDM-CB poszton, az egyszerűen nekem fájt. Sehol nem találta a helyét, rendre késésben volt, amikor védekeznie kellett volna, feltett kezekkel nézte premier plánból Stuani egyenlítő gólját. Megmondom őszintén, Rakitic ennél többet tudott volna azon a poszton tenni. 4.5

Dembélé - nagyon pofás ez az új erőre kapott Dembouz. Bátran megy bele kockázatos helyzetekbe, és végtelen magabiztossággal oldja is meg azokat. A gól elmaradt, de hamar lekerült a pályáról, nem tudott a végén segíteni. Nagy kár. 6

Suárez - látványosan javult az elmúlt hetekben a formája. Ez nem feltétlen a kapu előtti góléhségén látszik meg, inkább a csapatjátékán. Rendre választ jó megoldásokat, és mintha kezdte volna belátni, hogy Messi cselei neki nem fognak menni. Mert ő nem ebben jó. De amiben jó, azt elkezdte a csapat hasznára fordítani. 7

Messi - a meccs első felében zseniálisan játszott, nem emlékszem rossz megoldására. Ez a későbbiekre nézve olyan tekintetben lehet bíztató, hogy nem lesz mindig egy ilyen ostoba kiállítás, és ha ezt tudja tartani, sikeres év elé nézünk. A folytatásban kicsit ő is tompult, de ez érthető. 7

Umtiti - olyan tekintetben volt hasznos a becserélése, hogy Busquets nem szenvedett tovább ilyen látványosan. De a lábában maradt a győzelem, és ez fáj. 

Coutinho, Rakitic - áldatlan helyzetben letten percekkel megáldva. Valljuk meg, egy hátrányban lévő, 10 emberrel játszó csapatba beállni nem a legkellemesebb.