Aggasztó probléma marad továbbra is az idegenbeli szériánk a Bajnokok Ligájában, bár ha csak ezt az évet nézzük, nem olyan rossz a helyzet. Minden esetre úgy mentünk bele forma alapján a tegnapiba, hogy három forgatókönyv valósulhat meg: vagy agyonvernek minket mint a szart, vagy mi verjük őket el, vagy egy végletekig kiélezett iksz, amely mindkét csapatnak jó. Valahol a második, és a harmadik határmezsgyéjén mozgott a meccs. Játékban ugyan megfolytottuk őket, az eredmény végül egy erős, nem feltétlen jogos 1-1 lett.
Egy dolgot vésnék Valverde kritikusainak a fejébe. Ha megnézzük, tegnap mindenki 100%-on pörgött. Ezzel szembeállítva a Rayo meccset, kikristályosodik, hogy az nem Valverde sara volt, hogy nem tudtak két passzt jó helyre lőni, nem nyertek fizikai párharcokat. Mert tegnap minden megvolt. Ez mindösszesen azon múlik, ki mennyire szeretné betartani, amit edző bá meccs előtt vakerál.
Nagyon tetszett, hogy egy pillanatig nem adta át Valverde az irányítást Spalettinek, aki heves karlendítésekkel gyakorlatilag végigdühöngött 90+3 percet. A koncepció ugyanaz volt, mint Barcelonában. Minél magasabban, minél több emberrel, minél agresszívebben játszani a labda ellen. Ez már az előző alkalommal sem ízlett a kék-feketéknek, gondolta Ernő, miért pont most ízlene? Igaza is lett. A védelem és a középpálya úgy szórta a labdákat, mintha cukorka lenne, a Barca pedig minél hamarabb befejezésig igyekezett vinni az akciókat, ami logikus, mert kirombol valamelyik otromba faltörő kos, és miszlikbe tépi a labdást.
Az a hazai meccshez képest is agresszívebben fellépő katalánok ellen most nem volt 20 perce az Internek nagyot alkotni, 2-3 3-4 perces periódusuk volt, amikor valamit megpróbáltak kezdeni magukkal, de sosem jelentettek igazi veszélyt. Ezzel együtt Suárez állandó munkában tartotta a ráállított két tornyot, de valahogy soha nem tudták annyira lefogni, mint kellett volna. Ez nem is nagyon tetszett az olaszoknak, akiknek a támadásaik jórészt a félpályán elhaltak. De aztán a végén jött egy olyan, ami végigment, a beadott labda ott pattogott, Icardi meg kb első értelmes megmozdulásaként szembe köpte a futball törvényeit, és kiegyenlített.
Internazionale 1:1 Barcelona (Icardi, illetve Malcom)
Ter Stegen – azért nehéz értékelni, mert az Inter nem talált kaput, így meg aztán nem könnyű jó munkát végezni. Fájó látni, ahogy a világ legjobb kapusa sorra kapja a szarabbnál szarabb gólokat, és nem önnön hibájából. 7
Roberto – igazából védezni valója alig-alig akadt, de azt meg tudta oldani. Sosem hálás feladat Perisic árnyékának lenni, de hasonlóan tapadt rá, ha kellett. Főleg támadásokban volt aktív. 7
Piqué/Lenglet – kisebb formakihagyásokkal ugyanolyan szezont futnak. A hétvégi különbségeket Lenglet elegyengette. Elképesztő mennyiségű beívelt labdát kellett kifejelniük, de ezt rendre teljesítették. Lehet, hogy lehettek volna kicsit határozottabbak a kapott gól előtt. De ha innentől ez lesz a legrosszabb, boldogak lehetünk. 8,5
Alba – a világ legjobbja jelenleg a poszton. Ezt mindig igazolja. 9
Busquets – hatalmas akarással ment neki mindenkinek. Nem ismert elvesztett labdát, olyan nem volt, hogy rajta megy keresztül egy támadás. Nem lehet ilyen. Ez egyszerűen az a Busquets, akire a Barcának szüksége van. Egyetlen apróság szúrta a szemem. Az Inter labdabirtoklásainál gyakorta előfordult olyan, hogy Suárez helyett ő támadta meg a labdást. Ez azért nem jó, mert ha nem zár vissza a helyére valaki, akkor ebből baj lehet. Most nem lett. De lehet. 8,5
Arthur – ismét hozta azt a munkamennyiséget, amit megszoktunk tőle. Olyan pontosan, ahogy megszoktuk tőle. A potenciálja az egekben van, és egyre kockázatvállalóbb, magabiztosabb. Fantasztikus játékos lehet belőle! 8,5
Rakitic – még mindig nem jöttem rá, hogy tud ennyi meccset ilyen hatékonyan, ilyen jól lejátszani. De ha valaki előttem rájön, szóljon már...8
Coutinho – a meccs embere cím mindent elmond. Megvolt benne az a lendület, kreativitás, amit vártunk, adott egy gólpasszt, és számtalan helyzetben kulcsszerepet vállalt. 9
Suárez - tényleg csak azt érzem, hogy a szerencse nincs meg benne mindig. Rengeteg helyzetet dolgozott ki, vagy fejezett be, és szebbnél szebb megoldásokkal tarkította, a gól sajnos mindig elmaradt. De ismerjük Lajost, ha az a gólzsák egyszakad...8
Dembélé - rengeteg elszórt labdát tudott magáénak, ami aggasztó. Nem volt rossz, csak sajnos sok támadás halt el a túlzott magabiztosságán. 6
Malcom - beállt, gólt lőtt. Kell ezt magyarázni?