Megvan az az érzés, amikor egy dologba kezdesz belefásulni, majd jön egy jobb periódus, és újra izgatott vagy? Na valami ilyesmin mentem át a szezonban a Barcával kapcsolatban. Idegörlő, szarabbnál szarabb meccsek, majd néha egy-egy fellángolás, amit újra kellemetlen szakaszok követtek. De mostmár ez az 5. meccs zsinórban, amire azt lehet mondani, láttunk valamit, ami bíztató. Ha hiszitek, ha nem, tegnap is voltak bíztató dolgok. 

Ernő filozófiájának szerves része a “mindig, minden körülmények között csak, és kizárólag a legbiztosabbra megyünk”. És ebbe a keret kezd belefáradni. Elenyésző számmal láttunk bajnoki, vagy BL meccseken ifjakat, vagy akár rotálást. Erre tegnap dobott egy nagyot: Cillessen újra játszott. Jordi Albát le merte ültetni a padra, helyette egy tehetséges La Masia növendék, Juan Miranda játszott. A hosszú ideig lágyéksérüléssel küszködő Arthur kezdőben volt. Alenà ismét lehetőséget kapott, ezúttal 90+5 percet. Messi padra került. Persze Rakitic elengedhetetlen volt. Kezdem azt hinni, eltökélt szándéka Valverdének a szart is kinyomni ebből a gyermekből. 

Persze az, hogy ez hogy sült el, megint aggályokat vet fel. De ugyebár a csoportelsőség garantált volt, talán pont most volt itt az ideje szoktatni a gyephez a kevéssé foglalkoztatott urakat is. Meg persze Rakiticet. 

Voltak azonban csalódást keltő játékosok. Coutinho például Jordi Alba, és Messi hiányában életlennek tűnt. Mirandával érthetően nem volt meg a megfelelő összhang, Messi hiányában pedig a kötetlensége elveszett. Ezzel együtt két kapufája volt, meg egy elszúrt, nagy helyzete. A másik ilyen Munir El Haddadi volt, aki gyakorlatilag mindvégig megjátszhatatlan volt. Amikor meglépett, lesen volt. Amikor pedig nem lett volna lesen, olyan rossz helyeket választott fészkelésre, hogy elérhetetlen volt. Kiemelendő ugyanakkor Miranda teljesítménye, és Cillessenre sem lehetett panasz. 

A döntetlen egyik fő oka minden mellett a Spurs teljes inkompetenciája volt. Egész egyszerűen annyi helyzetet hagytak ki, amennyit csak kihagyhattak. Azza együtt nem sikerült 3 pontot szerezniük, hogy soha nem látott mennyiségbem vitték rá a védelemre a labdát, nem egyszer létszámfölényben. Néha jómagam megsajnáltam őket. 

De összegezve: a Spurs életlen volt, nem volt bennük meg az átütőerő. Valverde pedig végre lehetőséget adott pár zsenitanoncnak, hogy ne csak a pályán kívülről, hanem testközelből szerezzenek minden bizonnyal meghatározó tapasztalatot Európa legmagasabban jegyzett klub-tornáján. Ennek eredménye pedig:

Barcelona 1-1 Tottenham (Dembélé, illetve Lucas)

Cillessen - meccs közben megfogalmaztam azt a gondolatot, hogy lassan kezdem sajnálni, hogy itt játszik. Akarom mondani, padozik. Ebben az emberben óriási a potenciál, egy másik csapatban örökké bevédené magát a kapuba. Mindenféleképp a meccs egyik (ha nem a) legjobbja volt. 9,5

Semedo - másfél év alatt jutott el oda ő és a csapat, hogy bátran kijelenthetjük: van jobbhátvédünk. Marha aktív a támadásokban, állandóan keresi Dembélét, emellett mozgékony, pontos. Persze a védekező képességei még közel sem tökéletesek, de eljutottunk oda, hogy meg lehet benne bízni. Akár hosszútávon is. 8

Lenglet - Harry Kane-nek Piqué távollétében is meglehetősen kemény fogásban sikerült részesülnie Lenglet munkásságának köszönhetően. Tényleg, ha valaki hasznot húzott Umtiti sérüléséből, az ez a csávó. Kezd lassan oszlopos tagja lenni az első csapatnak. 8

Vermaelen - meglátszik rajta néha az idő vasfogának nyoma. Kicsit lassabb, kicsit tompább, de így is nem egyszer nagyszerűen avatkozott közbe. Igazából áltadlan szerepkörben van, de tökéletesen alkalmas erre. 7,5

Miranda - bevallom, nem láttam a kupaszereplését, de olvastam róla ezt-azt. A fő kritika akkor a támadásokban való kevés, illetve félénk részvételért érte. Meccs közben, mikor néztem, ezek kattogtak bennem. Valamihez viszonyítani kellett. És hát na, oké, hogy szotyi meccs volt. Okés, hogy a Barca nem is vette olyan véresen komolyan. De ez a gyerek kitűnt. Látszott rajta, hogy elszánt, akarja, megy, hajtja, csinálja, és nem ijed meg Heung-Min Sontól, vagy Harry Kanetől. 9

Rakitic - az elengedhetetlen fogaskereke a gépezetnek, aki persze közel sem olyan helyettesíthetetlen, mint amilyennek tűnik a sok játékperce miatt. Valverde egyszerűen nem bírja leültetni a padra, az isten se tudja, miért. Minden esetre már az is pozitívum volt, hogy 45 perc után lekapta. Addig nem játszott rosszul. 7

Arthur - hosszadalmas lágyéksérülése után nem ez volt a legjobb meccse. De ez kb a komplett középpályára igaz volt, ugyanis nem ment a védekezés, és rengetegszer vitték a védelemre a labdát (és meg is van az idei fő gond). 6

Alená - védekezésben jóformán használhatatlan volt, viszont amikor támadásba kellett segíteni, elképesztő hatékonysággal osztogatta a jó labdákat. Nagyon tetszett továbbá az előrelátó játéka, és labdaérintése után azonnal passzolt is. Ez az igazi Barca-DNS. De a védekezésben van még mit javítani. 7

Dembélé - kezdem komolyan azt hinni, hogy az edzésmunkája körüli balhé csak a média szarkavarása. Ha ennyire szarul edz, meg ennyire hanyag, 1) miért nincsenek pletykák a távozásáról, 2) miért ilyen jó? Bár az lehet igaz, és ezt egy Facebook kommentben olvastam, hogy lehet a csapat megbeszélte, hogy hagyják a Spurst nyerni, csak ő nem volt ott. 8,5

Munir - gyakorlatilag teljesen inpotens volt. Labdákat nem kért, ha kapott, azt nem tudta megjátszani, kapura lövésig nem nagyoin jutott, és a legjobb beindulásai mind lessel értek véget. Lassan a türelmi időnek vége. 4

Coutinho - valahogy eddig még a legvérmesebb reményeket nem sikerült beváltani. Persze, most sokminden fel volt forgatva körülötte, és ha megnézzük, Semedonak is másfél évbe tellett, de lassacskán ennél majd több kell. Összjátékban mindenképp. De ez most jó volt aránylag. 7