Sajnos ez egy olyan helyzet jelenleg, hogy a csapatok kényszerűen megpróbálják a legkevesebb belefektetett energiával lehozni a meccseiket, igyekezvén elérni az ezzel lehető legjobb eredményt. Itt most nem fog lejteni a hazai pálya, nem fognak a szurkolók buzdítására körmük szakadtáig bekkelni (vagy éppen támadni). Ezzel mindenki tisztában lehetett akkor is, amikor úgy határoztak, folytatódjon a bajnokság, és most is tisztában lehetnek vele. Ez egy ilyen helyzet, el kell fogadni. 

Magáról a meccsről a fentiek értelmében igazán nagy szentenciákban nem érdemes beszélni, következtetések egyáltalán nem vonhatók le. Nem lettünk beljebb a tekintetben, kik a fontos emberek és kiktől válhatunk meg, vagy miben fejlődött a csapat. Vannak azonban tanulságok a keddiben.

Egyfelől sokkal koncentráltabbak a fiúk. És ennek egészen biztosan a kényszerszünet lesz az oka. Az addigi heti 2 meccs eltűnt, az edzések eltűntek, és bár fizikailag ez negatívan hatott a csapatra, mentálisan mégis jól. Kicsit mindenki le tudott állni, ki tudott kapcsolni, fel tudott töltődni, eltűnt a média az életükből egy pár hétre, és ennek most lehet érezni a hatásait. Kiváltképp látszik ez Piquén, aki a szünet előtt olyan hajmeresztő dolgokra volt időnként képes, hogy az ember sírni tudott volna - én legalábbis. 

Másfelől javult a labdabirtoklásunk is, már persze nem százalékban, hanem minőségben. Sokkal többet mozognak egyes emberek a vonalak között, ami nagyban előmozdítja azt, hogy nem csak oldalra, és a szélen fel, hanem középen fel is tudunk játszani, a passzadó pedig nem áll meg mint jó magyar melós, miután egy kapavonást ejtett, és gyújt rá egy cigarettára, hanem mozog, lesi az üres területeket, azokat igyekszik bejátszani. Ebből az következik, hogy a labdabirtoklás gyorsul, a játék dinamikusabb lesz, és élvezhetőbb. Hadd korrigáljam ezt az állítást, és igazítsam hozzá a fentiekhez: a játék nem dinamikus jelenleg, és nem is élvezhető. Mindezt a fiúk koncepciózusan a lehető legkevesebb belefektetett energiával teszik. Mégis az egész valahogy egybefüggőbb, folyamatosabb, mint amikor a kisgyerek a zongorát már nem csak csapkodja darabosan, hanem elkezd egybefüggő dallamokat játszani. 

Harmadrészt egész meccs alatt egy gondolat bántott engemet: mi a tökömet keres a Leganés ilyen focival az első osztályban, és aki ezt látja, miért nem zárja ki azonnal? Egész egyszerűen olyan nevetségesen impotensek voltak, hogy amikor konkrétan hárman vitték rá a szerencsétlen Herr Stegenre, még akkor se sikerült gólt lőniük. Eraso már bilbaoi színekben is bizonyította, hogy soha, semmi pénzért meg nem tanulna élvonal-szinten focizni, de a keddi teljesítménye - az egész csapatéval együtt - megváltott jegy a Segundába. Adios, szerintem ez senkinek se fog hiányozni.

FC Barcelona 2:0 Leganés (Fati, Messi)

Ter Stegen - ha már behoztam ezt a jó magyar melós metaforát, akkor tovább is vinném. Stegen volt az építésvezető, aki néha odaordít a fiataloknak, hogy "Jóvan Rikárdó nyomjad fasza lesz az", amúgy meg semmit nem csinál. Mert ez a dolga. 6

Roberto - nekem azért furcsa, hogy Semedo, aki meg volt dorgálva mert szülinapozott egyet, mindkét alkalommal Roberto cseréjeként lépett pályára, és nem is 2 percekre a végén. Elvileg a City adna érte 40 millát, hát, én személy szerint elgondolkodnék a dolgon. 5

Piqué/Lenglet - azt már eddig is tudtuk, hogy ha akarnak, akkor tudnak jól focizni. De hogy Piqué ilyen koncentrált is tud lenni, azt kezdtem elfelejteni. Persze mindketten bőven benne voltak abban a kifutós történetben, amikor a Lega három v egy vitte kapura a labdát, de visszazártak, és Lenglet javított is. Ja, és a franciáról még annyit, hogy ezek a szöglet utáni berobbanásai kezdenek egyre szebben lenni. Meg az is, hogy ő passzolt a legtöbbet. 7-7

Firpo - Ansuval egész jól kijöttek a balon, néha még 1-1 szép összjátékot is fel tudtak mutatni, plusz azt se felejtsük el, hogy ő adta a gólpasszt. Ez most nem volt rossz. Noha arról még mindig nem vagyok megbizonyosodva, hogy hosszú távon is érdemes lesz vele számolni, most azért szerzett egy jó pontot. 7

Rakitic/Busi/Arthur - az ok, amiért egybe vettem őket, egyszerű, és ezzel Rakitic érdemeit egy kicsit emelni is fogom. Most először játszott úgy ebben a felállásban a középpálya, hogy nem érezte azt az ember - legalábbis én - hogy szintek vannak a játékosok között. Rakitic játéka sokkal kifinomultabb lett, sokkal vevőbb volt a kis passzokra, és ritkán hibázott vagy hozott rossz döntést. A többiektől ezt már majdnem meg is szoktuk. Ennek köszönhetően a középpálya élénk szerepet vállalt abban, hogy a játék nem volt még ennél is rosszabb, ugyanis ha ezen a poszton nem megy a játék, itt elakadnak a labdák, na akkor tényleg katasztrofális az összhatás. Ez így viszont még nézhető volt. 8-7-7

Ansu Fati - úgy tűnik, a kis Ansu komolyan gondolja ezt a "helyet akarok magamnak a felnőttben" dolgot, legalábbis minden jel erre utal. Nem csak a robbanékonysága, nem csak a laza mozdulatai, de az egyre fejlődő játékintelligenciája is igen bíztató. Mindösszesen 17 évesen 5 gólt szerzett az első ligaszezonjában, amivel egyébként nem kevés, 10 pontot szerzett meg a csapatnak. Na ez a nem semmi. 7,5

Messi - ő meg - akárhogy is öregszik - mindig is Messi marad. Még mindig végigviszi a félpályán a labdát úgy, hogy közben többször is lefaultolják, ebből összeszed egy büntetőt amit tanárian be is rúg, és még mindig ugyanolyan lazán osztogat 20 méteres csodapasszokat. 8

Griezmann - ő pedig még mindig a kemény melós, aki gürcöl, sokszor nem látványos, amit csinál, és a számadatai rendben vannak, a játéka néha hagy kívánnivalót maga után, sajnos így volt ez most is. 6