Ez most nem lesz kifejezetten hosszú, mert teljesen felesleges a látottakról hosszasan beszélni, szóval kezdjünk is bele. Miért vert meg az az Atletico Madrid, akinek ellenünk soha nem ment olyan jól?

1. Labdabirtoklás

Az ugye jó, hogy megpróbáljuk az Atleticot odanyomni a kapujához, de ez egyetlen csapatnak jó, és az az Atletico Madrid. Simeone az az edző, akit nem érdekel, hogy a csapata nem játssza a focit, amíg eredményes (mondjuk nem az, de nem ez a lényeg). Az ő malmára hajtja mindenki a vizet, aki megpróbálja labdabirtoklással szanaszét passzolni a védelmét, mert egy ilyenhez a csapat magasan kell, hogy helyezkedjen, neki pedig megvannak a kontrajátékhoz szükséges osztogatók, futóbolondok, trükkös csatárok, és a jelenlegi futball egyik legnagyobb tahója, aki beáll, köpköd, csíp, rúg, de még pofán is verne valakit, hogy megtartsa a labdát. És egyszer elveszted a labdát, abból megindulnak, és elég egy ilyet berúgni, mint láthattuk

Az Atletico ellen nem lehet megengedni, hogy lassú, körülményes, pontatlan legyen a labdabirtoklás, mert harciasan lecsapnak az első hibára, és megindulnak. Jó kérdés, hogy Valverde a maga "taktikájával" hogy tudta őket gyakorlatilag folyamatosan megverni, és hogy a látszólag nem csak légből kapott ötletekkel operáló Koeman, akinek van taktikája, elképzelései, hogyan bukott ebbe bele ilyen kellemetlenül, de erről még majd kicsit később. A lényeg: saját magunkat vertük meg azzal, hogy a játékunknak nem volt sebessége, leggyakrabban vagy nem indult be ember, vagy nem kapta meg a labdát, mert akinél volt, az a biztonsági megoldásra törekedett. 

2. Védelem

Alapból évek óta komoly gondokkal küzd a Barca ezen a fronton. Jobb hátvédünk Dest személyében lenne, ennek ellenére is Roberto van erőltetve, tudja a halál, miért. Lenglet még úgy ahogy jó formát hoz jelenleg, de Piqué fegyelmezetlen, előrerohan, aztán eladja a labdát, vissza már nem ér, lassú fejben és testben is. Előttük most két vkp játszik, akik egyike biztosan Frenkie de Jong, aki jó teljesítményt nyújt, a másik általában Busquets, akinek a dupla pivot nem igazán jön be, vagy, ha ő nincs, akkor Pjanic, aki egyébként egy teljesen átlagos játékossá lett ennyi idős korára, aki nem Barca-szint. Már nem. Összegezve a védelmünk jobbára lassú, pocsékul teljesítő vagy szürke játékosokból áll, amíg a padon ott fog megrohadni Araujo, Umtitiről továbbra sincsenek hírek. Valaki végre észre vehetné, hogy az eurószázmilliókból megerősített, de így is erőtlen támadósor mellett nem kellene elhanyagolni a védelmet, mert Ter Stegen akár meg is rohadhat, soha nem fog olyan statisztikákkal rendelkezni, mint a nála semmivel nem jobb Oblak, vagy Neuer. 

Most is rendre ezek a gondok jöttek ki: a lassú játékosok lemaradtak, a szürke játékosok ugyanúgy szürkéllettek a pályán, mint korábban, vagyis megadtuk Simeonééknak azt, amit akartak: hogy elég legyen az az egy nyomorultra sikerült gól. És akkor erről egy kicsit. Ter Stegen óriásit hibázott. Vagyis volt 20 másodperc, amit nem fog belevágni a videóönéletrajzába. Azzal, hogy rosszul helyezkedett az előrevágott labdánál, megrakta a tábortüzet. Ezt aztán el akarta oltani, de ahelyett, hogy azt a palackot választotta volna, amiben víz van, és az van ráírva, hogy akkor most spuri vissza, felkapta azt, amelyikbe benzin volt, rajta a felirat: jó már tökmindegy próbáld meg szerelni a technikás és nálad gyorsabb Carrascot úgy 45 méterre a kapudtól; és az üveg teljes tartalmát a tűzre locsolta. Ez a hibája három pontunkba került, de mielőtt valaki pálcát törne a feje fölött, számolja ki, a nagyobbnál nagyobb bravúrjai hány pontot mentettek meg a csapatnak, mióta itt van. Segítek, csak idén a Kijev ellen mentett annyit, amennyit most ráverhetünk. De legalább látjuk, hogy ő is ember, tud rossz döntéseket hozni. 

3. Támadás

Itt is sokminden van, ami el lett teljesen rontva, kezdve az alappal: nem nagyon fogsz tudni gólt rúgni, ha a támadó játékosok között semmi összhang nincs. Nem volt, nem rúgtunk gólt. Ilyenkor ami jól jöhet, az a felfutó szélső védő, hiszen az legalább létszámfölényt tud kialakítani a széleken. Jordi Alba fel is futott, Roberto viszont használhatatlan volt. Így a széleken is megadtuk az Atleticonak azt, amit akart. Az összhang hiányában Jordi Alba felfutásai csak az erejét égették el, vagyis a rá állított Llorente simán lubickolt. Verte sebességben, elvégzett munkában, hatékonyságban. A másik oldalon Carrascoval vagy ennyire nem akarta, vagy ennyire nem tudta felvenni a versenyt Roberto, de ez az oldal is a hazaiaké volt. Nem kell ezt túlcizellálni, egyszerűen nem voltunk ütőképesek, nem tudtunk mit kezdeni az Atleticoval. 

4. Cserék 

Direkt a cikkhez gondoltam, hogy egy kicsit matekozok. Arra kerestem a választ, a számok nyelvén mekkora hatással bírnak a meccsekre Koeman cseréi. Spoiler: semekkorával. Ez a való életben a következőt jelenti:

Ez ugye összesen 17 becserélt játékos, 46 csere 11 meccsen. A fentiek közül négyen még nem voltak a kezdőcsapat tagjai idén: Braithwaite, Firpo, Puig és Alena. De nem álltam itt meg, nézzük, ezek a játékosok hogy teljesítettek. Gólt padról beállva négy alkalommal szerzett játékos, a Betis ellen kettőt Messi, a Ferencváros ellen egyet-egyet Dembélé és Pedri. Egyetlen gólpasszt adott cserejátékos, a Ferencváros ellen Dembélé. Innentől csak egy roppant egyszerű tartalomelemzésre van szükség ahhoz, hogy leszűrjük: Koeman a meccs közben eszközölt változtatásaival gyakorlatilag semmilyen hatást nem képes a meccsre nézve gyakorolni. Ez azért kellemetlen már most, és lesz méginkább az, mert a játékosok majd egyszer elkezdenek ebben a kibaszott sűrű meccsnaptárban elfáradni, gyakrabban kell majd - még ennél is gyakrabban - cserélni, és ezeknek a cseréknek olykor el kellene döntenie meccseket. Olykor hozzá kéne tennie valami pluszt. Ez eddig szinte egyáltalán nem történik meg.

Arról nem is beszélve, hogy a cserepolitika gyakran annyi, hogy égünk, 20 perc hátra van, és behoz a padról 37 középcsatárt, és 43 támadót, lehetőleg ugyanarra a posztra. Ez minden, csak nem segítség. Beállnak, vannak 30-an egy négyzetméter területen, mindenki zavar mindenkit, senki nem tud érvényesülni, és sikerült úgy ellőni minden cserét, hogy a végeredményen nem változtatott semmit. 

5. Egyéni teljesítmények

Ez egy roppant neuralgikus pont a Barca-szurkolók körében, de azt hiszem, hogy mostanra mind láthatjuk, hogy Leo Messi borzalmas formában van. Kedvetlen, általában elől sétálgat, egyre kevésbbé sikerülnek neki az 1v1-1v2 szituációk, egyre pontatlanabb, és kialudt a tűz a szemében. Kimegy a pályára, fodballozgat, aztán hazamegy. Itt lenne az ideje elgondolkodni azon, hogy kiépítsen Koeman egy nélküle is működőképes csapatot, neki pedig a beszállós veterán szerepet odaadni, aki bejön, ha ég a ház, és megment mindent, amíg viszont nem muszáj, addig nem játszik. Ezzel egyrészt lehetőséget adna más játékosoknak az edző, másrészt Messi sem lenne kitéve közel a 34-hez heti két meccses terhelésnek. 

Griezmann a másik, aki annyira távol van a formájától, mint Makó Jeruzsálemtől. Fiam, te egy csatár vagy. Azoknak a feladata az, hogy berúgják a labdát a kapuba, mert azt hívják gólnak, olyanok nélkül meg nehéz megnyerni a meccset. A vicc kedvéért utánanéztem, és meccsenként 2.38 alkalommal próbálkozik (csatár létére, ez a szám például Erling Braut Haaland esetében 4.34), ezekből összesen a szezonban kitermelt 2.84 xGt (ez a szám mutatja meg, hogy a játékos a lövéseiből hány gólt kellene, hogy lőjön), ezt 0.84-el alulrúgta, így van 2 gólja. Persze, lehet Clairefontaineből üzengetni, de az állításokat valamivel alá is kellene támasztani.

Piqué és Busquets azok a játékosok, akik leszolgálták éveiket, és lassan el kellene kezdeni gondolkodni a nyugdíjazásukon. Egyre lassabbak, ketten együtt komoly életveszélyt jelentenek, és ez javulni nem fog. Valamiért amikor egészségesek, mégis rendre játszanak, és rendre meg is van az eredménye. 

6. Konklúzió

Így állunk jelenleg. 8 meccsen 11 ponttal, 29 éve nem látott szezonkezdéssel, 9 ponttal az Atletico mögött, jelenleg az alsóház tetején. Koeman lába alatt egyelőre aligha ég a talaj, az ügyvezető igazgatóság legnagyobb munkája életben tartani a klubot, de januárban jönnek a választások, az óra addig ketyeg, és ha nem lesz hamarosan látványos javulás, akkor nem nehéz elképzelni, mi lesz, ha pl. egy Font megnyeri a választást. Az egyéni értékelőt most inkább kihagynám.

Atletico Madrid 1:0 Barcelona

Azt mondtam, nem lesz hosszú cikk...hoppá...