Nem tudom, hányszor kell még blogposztot írni olyan kezdéssel, hogy végre úgy tűnik, kezd megszilárdulni a csapat. Tavaly, tavaly előtt is volt ilyen, és lassan kezd idegörlő lenni az ilyen kezdés, de hát nincs mit tenni, ez van, ezt kell szeretnünk.
Az Eibart mindig is szerettem, mint középcsapatot. Van egy konkrét elképzelésük a játékról, és ehhez ragaszkodnak foggal-körömmel. Nyilván egy ilyen kaliberű klubnál nem lehet bajnoki esélyekről beszélni, vagy Európa Ligáról, de az mindenképp nagy erőfeszítést, és kemény munkát kíván, hogy évről évre kivívják a spanyol első osztályú indulás jogát. És ez a csapat, az edzőtől kezdve a legutolsó számú cserekapusig szívvel lélekkel tolja évek óta a Primerában.
Az elképzelésük egy igen egyszerű játék. Tökig feltolt letámadással próbálják elfolytani csírájában a labdakihozatalokat, aminek a végeredménye gyakran a támadó harmadban megszerzett labdákkal való megindulás. Ezt mind Valverde, mind a Barca többször megtapasztalta első kézből. Nem kellemes egy ilyen csapat ellen játszani, azonban van ez ellen egy nagy fegyver: a gyors labdajáratás. Azt már korábban kiemeltem, hogy a Barca nagy fegyvere a pressing ellen De Jong és Arthur lesz a közeljövőben. És ez újfent igazolást nyert. Gyakorlatilag értelmetlen volt az Eibar próbálkozása a labda megszerzésére, ugyanis ez a két fickó olyan játszi könnyedséggel mozgott középen, hogy az 1) lekövethetetlen volt, ebből kifolyólag pedig 2) levédekezhetetlen.
Persze, ahogyan az lenni szokott, az meccs eleje nem a mienk volt. A hazaiak sorra dolgozták, és hagyták ki a helyzeteiket. Oly sokszor elmondtuk már, és ez tényleg nem a Barca istenítése, hanem a futball egy örökérvényű szabálya, hogy a kihagyott helyzetek megbosszulják önmagukat. Meg is bosszulták. De az Eibar nem adta fel a játékát, végig a torkánál próbálta megragadni a vendégeket, és ez alól ők szépen ki is bújtak, gyakorlatilag folyamatosan.
Kijelenthető immáron tehát, hogy Valverde megszilárdította a csapatot, és konstans lett a jó teljesítmény úgy odahaza, mint idegenben. A legutóbbi 3 bajnokinkon sorra maradt érintetlen Stegen hálója, legtöbbször a kesztyűje is. Azért fontos ez, mert a szezon elején fontos, milyen lendületet vesz egy csapat, és hogyan fordul rá a legnagyobb erőpróbára, majd a levezető szakaszra. 8. helyről egész hamar sikerült az élre ugrani. A játékban van fantázia, és még ha nem is remegve, de azért úgy nyugisan várjuk a meccseket. És ez az, aminek nem szabad elmúlnia, aminek nem szabad engednie.
Eibar 0-3 FC Barcelona (Griezmann, Messi, Suárez)
TerStegen - na ez pont egy olyan meccs volt, amiért nem szeretnék az FC Barcelona kapusa lenni. Kézzel egész konkrétan semmi dolga nem volt, az Eibar nem bírt kaput találni. Lábbal amit kellett, megoldott, de a 6-os kezdőpontszámról önhibáján kívül nem tudott elmozdulni. 6
Jordi Alba - időnként érezni lehetett, hogy ez a visszatérő meccse. Nem sikerült még felvennie azt a ritmust, amit mindig is hozni szokott. Rosszul nem játszott, félre ne értsetek, de nem volt meg benne az az extra, amit úgy szeretünk nézni. 6
Umtiti - most az egyszer eltekintek a védők párba állításától, ugyanis most érdemes külön vizsgálni őket. Az kétség kívül közös pont, hogy parádés teljesítményt tettek le az asztalra. Nagy volt a nyomás BigSam-en, ugyanis lassan legalább másfél éve láthattunk tőle értékelhető, vagy egyáltalán említést érő produkciót. Ami finoman szólva kellemetlen egy addig alapembertől. Persze, nem hibázhatjuk a sérülésekért, de most már nagyon illett visszatérnie. Nem volt a legkönnyebb feladat ez egy olyan csapat ellen, amely gyakorlatilag 90 percig nyomás alatt tartotta, de a profi játékos épp attól profi, hogy nem rogyik meg, és hibázik, akármekkora is rajta a nyomás. 7
Lenglet - őt pedig most azért veszem külön, mert nálam ő volt az MVP. Tulajdonképpen azért, mert ez volt az első olyan erőpróbája, amikor rajta volt a világ szeme. Ugyanis ő játszotta végig az elmúlt másfél évet, és az, aki helyett ő játszott, az most pont mellé tért vissza, így nyilván tőle vártunk többet. És maximálisan eleget tett, sőt, ki merem mondani, felül is múlta a várakozásokat. A labdáinak szeme volt, főleg a gólpasszának, olyan stabilan állt, mint egy betonoszlop, gyakorlatilag nem ismerte a hiba fogalmát. 10
Sergi Roberto - na most ez megint kezd átmenni egy olyanba, amit már sokszor leszögeztünk, hogy nem akarunk látni. ROBERTO NEM SZÉLSŐ VÉDŐ!! Persze, ennek ellenére nem lehetett rá panasz, de bassza meg az élet, akkor sem ez a posztja! Értem?! 7
Sergio - neki ez a tempó világos, hogy kezd magas lenni. Ő is öregszik, mégjobban lassul, és ez kicsit éreztette magát. Nem hibázott olyat, ami veszélyes helyzetet szült volna, de nem ez az az igazi Sergio. 6,5
Frenkie de Jong - jó, hát, nem tudom, mit mondjak. Baszki ez a gyerek egész egyszerűen a tökéletes középpályás aranyszobra. Box-to-box rohangál szakadatlanul, ha kell, 90 percig, mindeközben nem lehet gyakorlatilag kivenni a játékból, és a heat map-jén kb az egész pálya nyugodtan lehetne tűzpiros. 8
Arthur - gyakorlatilag meccsről meccsre egyre biztosabb leszek abban, hogy az elmúlt évek egyik leghihetetlenebb átigazolása volt. Jelen pillanatban megvehetnénk a világ minden középpályását, Arthurnak akkor is bérelt helye lenne a középpályán. Kikaparta magának a gesztenyét, és ha őt valaki ki akarja onnan robbantani, hát, az nem fog menni. 8
Griezmann - van egy dolog, ami nagyon megtetszett ebben a gyerekben, mióta itt van. Szó szerint legyen akármi a feladata, ő fogja, nem nyüszög, hanem derék férfi módjára elvégzi. Persze, idegesítő lehet ez a hülye Fortnite mániája, meg minden ilyen baromsága, de ezeket Madridban hagyta. Ott, ahova ezek valók. Ide magával hozta a tudását, a munkabírását, és a zsenialitását. Nem hittem benne az elején, de ő az az ember, akire Messiéknek szüksége volt. 9
Suárez - akkor játszik jól egy csatár, ha tömik labdákkal, ő meg köszöni szépen, és a helyzeteit a legjobb tudása szerint használja ki. Ugyan egy tap-in gólt lőtt, de ez nem fog semmit elvonni abból, ami a meccséről a véleményem. Látszott rajta, hogy gólt akar szerezni. Volt egy zseniális kapás lövése, ami ha bemegy, az kb a forduló gólja, sajnos nem járt sikerrel. De ez végre az a Suarez, akinek a vér csorog a szájából, és éhes a gólokra, a sikerekre. Maradjál így, Lajos! 7,5
Messi - korábban volt egy olyan eszmefuttatásom, hogy Lionel Messi helyére nem lehet embert, csak embereket igazolni. És most azt hiszem, megvannak azok az emberek, akikkel majd egyszer lehet Messi nélkül is sikereket elérni. Ez pedig abból érződik, hogy sok teher került le a válláról. Már nem csak akkor megy a játék, ha egyszerre véd, védekezik, középpályáskodik és támad, hanem mint egy - ugyan egyelőre még nagyon fontos - fogaskerék, ő is egy szereplője a játéknak. Nem pedig ő a játék. Most az, hogy szezon eleji formájában ilyen klasszist tud nyújtani, őszintén, meglepett bárki is? Na ugye, szerintem sem. 9