Elég sok gondolat és érzés fogalmazódott és fogalmazódik meg azóta is a meccsel kapcsolatban bennem. Először is tök nagy volt látni, hogy az a Fradi, ami a semmiből indult, a Camp Nouba látogatott a Barcához, ami azért egy nagy dolog. Másodszor tök evidens volt, hogy a Barca meg fogja nyerni a meccset, amit mostanában elég elenyésző számú alkalommal mondhattunk ki ennyire nyíltan. Ez pedig annak a jele, hogy kezd látszani, hogy ez egyébként most egy felfele ívelő csapat.

Az összeállítások tekintetében gyakorlatilag semmi meglepetés nem történt, Koeman nyilvánvalóvá tette, hogy nem terve beleszarni a meccsbe, igenis komolyan fogja venni a Ferencvárost, és - mint az jó szokása - nem pihentet. Griezmann kikerülése sem ennek volt betudható, sokkal inkább annak, hogy megmutassa, hogy „fiam pofázzál nyugodtan a válogatottnál, de amíg a 150%-os ziccereidet sem lövöd be, addig 1) magadat égeted, 2) nem érdekel”. Ezeknél viszont sokkal jobb volt, hogy Trincao végre nem csak 10-20 perceket, hanem kicsivel több, mint egy órát kapott, és végre láthattuk Pjanicot is rendesen játszani. És hogy miért azt választottam címnek, hogy három meccs? Mert tulajdonképpen három élesen elkülöníthető szakaszra volt osztható ez a találkozó.

Az első meccs.

Az elején egyébként kifejezetten szarul kezdtünk, nem volt ötlet, nem voltak elképzelések, és volt egy olyan érzésem, hogy Koeman nem arra számított, hogy a Fradi ennyire megpróbál játszani, sokkal inkább arra, hogy passzív marad, és arra játszik, hogy Tokmacnak felrúgja a labdákat, aki majd azokat megtartja és helyzeteket alakít ki. Egyébként részben ez is történt, viszont a magyar csapat felvette a harcot, amibe aztán csúnyán bele is bukott. Hogy miért? Egyszerű.

Ha betolod a buszt, leszűkíted az ellenfél területeit a támadó harmadban, ami egyfelől átlövésekre kényszeríti őket, másfelől pedig a támadások 99%-a elhal a tizenhatos előtt. Mert ugye az elég logikus, hogy ha 1 m2-n 3 védp jön szembe, a területed és a lehetőségeid olyannyira beszűkülnek, hogy nem tudod megtartani a labdát. Ez egyébként a Barca ellen egy tökéletes fegyver - egyelőre. Ha viszont kitámadsz, nyomás alá helyezed az ellenfeled, a labdákat nem pedig felrúgdalod, inkább megtartod, az egyfajta kompaktságot kíván meg. És minél feljebb jutsz a támadásban, annál nagyobb hely marad a védők és a kapus mögött, ami az ellenfélnek egy tökéletes lehetőség. Kiváltképp igaz ez akkor, amikor olyan óriási különbségek vannak a játékosok között úgy sebességben, mint technikálisan, mint ami kijött akkor, amikor Dembelé beleültette Heistert a hintába.

A második meccs.

Na de vissza oda, ahonnan indultunk. A 26. percben aztán Messi megindult, Kovacevic a tizenhatoson belül megakasztotta, büntető, Messi megnyerte a mindgamet Dibusszal szemben, és vezettünk. Ez nyilván a nyomást is enyhítette, innentől pedig fokozatosan fejlődött a Barca, és jöttek ki a különbségek. A félidei 2:0 annyira megnyugtatta a csapatot, hogy időnként gálafocira emlékeztetett a Fradi-kapu előtti játszadozás. Az ellenfél pedig egyre gyakrabban szorult be, egyre kevesebb lehetősége volt felépített támadásokkal odaérni Neto kapujához, vagyis érdemben a meccs le volt futva. Annak ellenére is, hogy a 69. percben egy nagyon erősen túlzó piroslappal emberhátrányba kerültünk, mert Piqué egy kicsit megrángatta Tökmagot, aki kiharcolt egy tizenegyest, hogy aztán Kharatin megszerezhesse ennek a Fradinak az első BL-gólját. És itt indult el...

a harmadik meccs.

Az FTC megérezte a „sebzett” oroszlánból kiáradó vérszagot, és beindult. Meglepő volt, hogy a 70. percben fizikálisan még simán voltak azon a szinten, hogy elkezdjék a kapujához szegezni a Barcát, de bár a világi nagy gyökér kommentátor ezt úgy interpretálta, hogy töri a hátunkat a háló, olyan komoly nyomás mégsem alakult ki. Miért nem? Egyszerűen azért, mert a Ferencváros jelenleg még nincs azon a minőségi szinten, hogy egy FC Barcelonát fogjon, és felszegezzen a kapufáira. Voltak persze ígéretes próbálkozásaik, és egyszer-egyszer kifejezetten kevésen vagy egy rossz döntésen múlott, hogy nem lett szorosabb a meccs, de akkor most beszéljünk arról megint, mi van, ha egy kvalitásokban ennyivel magasabb szinten lévő csapatot betuszkolsz a kapuja elé, és 10 mezőnyjátékossal támadsz.

Az van, hogy akkor mögötted baszott nagy üres területek fognak megnyílni. Lehet, hogy ezt érezte meg Koeman akkor, amikor mindkét szélen frissített egyet, hogy mi van, ha majd kontráznunk kell, de Rebrov úgy volt vele, hogy feltesz mindent egy lapra, veszteni valójuk valójában nem volt. Vagyis feltolta csapatát egészen a Barca torkáig, aminek következtében a védelem és Dibusz között nagy területek nyíltak. A katalánok pedig köszönték szépen, elkezdtek kontrázgatni, jogosan számolva azzal, hogy Dembelé, Pedri és Messi megoldják. Ennek következtében állt végülis be a végeredmény, ami pedig...

Barcelona 5:1 Ferencváros (Messi (p), Fati, Coutinho, Pedri, Dembelé illetve Kharatin (p))

Neto - dolga nem különösebben akadt. Az első félidőben Isael kapufáját premier plánban volt szerencséje végignézni, és bár nem lehetett volna különösebben elővenni, ha az bemegy, azért nem jó dolog rövidre gólt kapni. A büntetőnél nem érezte az irányt, az nem az ő sara. Lábbal stabil, ilyen szempontból semmiképp nem rosszabb kapus fronton a Barca jelenleg. 6

Roberto - a Getafe elleni szereplése után most egy kicsivel jobbat tudott nyújtani, de azért még nem kell hasra esni tőle. Több támadás futott az oldalán, vagyis jobban volt használva, bár ez őszintén aligha az ő érdeme lenne, sokkal inkább Trincaoé, de így ő is többet volt játékban, és volt lehetősége. 6

Piqué - a piroslapja elég rosszul jött, kiváltképp a Juventus ellen, azonban így legalább majd Araujot is láthatjuk mély vízben úszni. Nem játszott egyébként rossz meccset annak ellenére, hogy teljesen fölöslegesen ment bele Tokmac-kal a rángatózásba. Ezek azok a meccsek, amiket a magafajta vén rókák rutinból hoznak le, de semmi több a szükséges minimumnál. 4

Lenglet - a Fradi lesgólja előtt ő is elég vakon volt, és bár nem lett belőle semmi, azért nem festett jól. Mivel alapvetően kevés védekezni valója volt, legjobban a támadások elindításával és a mélységi passzokkal segítette a csapatot, amik egyébként kifejezetten jól állnak neki. 6

Dest - egyelőre úgy tűnik, inkább lesz egy nagy fogás, mint egy nagy bukás. Fontos szerepe volt abban, hogy a bal oldalon erősebb volt a Barca, vele kiegészülve olykor 4v2 vezethettek támadásokat azon az oldalon. A játékintelligenciája zsenge kora ellenére magas, nagyon komoly potenciállal rendelkezik. Plusz eddig mindkét meccsen az ő oldala sokkal-sokkal aktívabb volt támadásépítésben. 7,5

Pjanic - igazából az a jó benne, hogy rendkívül labdabiztos, magabiztos, kimért, fejben gyors, és az embert elfogja valami furcsa nyugalom akkor, amikor hozzá kerül a labda. Nem húzza meg a váratlanokat, hiszen tisztában van képességeivel, viszont amit csinál, azt nagyon szépen és elegánsan csinálja. Bár nem fiatal már, de most egyelőre mégis úgy tűnik, hogy hozzá tud tenni a csapathoz. 7,5

Frenkie de Jong - a Getafe elleni meccs után neki is volt mit jóvá tennie, és azt gondolom, ezt tökéletesen meg is tette. Amolyan box-to-box-ként mozgott, a támadásokat egészen magasan is segítette. Az az előnye ennek a dupla pivot rendszernek, hogy az egyik VKP el is mehet a támadásokkal, mert még mindig marad hátul ember. Frenkie pedig egész jól ráérzett, hogyan és mikor szabad ezt csinálni. 7,5

Trincao - korábban voltak kételyeim őt illetően, nem tudott teljesen meggyőzni. Ami nem is csoda, hiszen 10 percekkel ez szinte lehetetlen. Most azonban, hogy kezdőként kapott lehetőséget, megmutatta kicsit azt, hogy milyen játékos is ő valójában. Az egyik legfontosabb, ami vele megváltozhat, hogy mindkét szélen hatékony és ütőképes lehet a csapat. Eddig megfelelőnek tűnik erre, megvan benne a bátorság néha kockáztatni, technikás, jól lát a pályán, vagyis lehet rá számtani hosszú távon. 7,8

Coutinho - nem győzöm hangsúlyozni, hogy a csapat egyik kiemelkedő alakja eddig, stabil és megbízható teljesítménye pedig minden okkal szolgál arra nézve, hogy a kezdőcsapat majdnem állandó tagja legyen. Többektől hallottam korábban is, hogy Messivel egy csapatban nehéz őt elképzelni lévén, hogy szinte ugyanaz a profiljuk, de erre egyelőre kifejezetten jól cáfol rá. 8,5

Ansu Fati - tök durva amúgy, hogy 17 évesen gyakorlatilag a csapat egyik legjobbja, azonban ez hosszú távon nem biztos, hogy a legjobb neki. Ennyi idősen senki nem tudja egyedül elvinni a csapatot a hátán és félre ne tessenek érteni, nem is ez a helyzet, de elég kulcsfontosságú a jelenléte. Persze biztos nem játszana ennyit, ha lenne helyette alternatíva, ami mondjuk Dembelé lehetne, de hát szóval ja...nem lehet rá számítani sajnos. Így marad a kis Fati, akinek élvezhetjük a varázsát. 8,5

Messi - végre sikerült egy olyan teljesítményt nyújtania, amire úgy június óta vártunk. Klasszis megmozdulások, több kulcspassz, gól, gólpassz, vagyis nem csoda, hogy őt választottuk a meccs emberének. Mindeközben viszont az embernek nem volt az az érzése, hogy itt kizárólag akkor fog bármi történni, ha Messi aktivizálódik, ment vele is és nélküle is a játék. Ezért fontos, ha van egy rendszer. 9

Dembelé - bár elég kritikus hangokat váltott ki - teljesen jogosan - a hétvégi szereplése, most kifejezetten jól helyt állt, elvégezte a feladatát, és mindezt egy góllal és egy gólpasszal koronázta meg.

Pedri - sokan nincsenek tőle elragadtatva, jómagam pedig szeretnék egy kicsit szkeptikusan hozzáállni, de tény, hogy a korától bőven érettebben focizik, és egy elég nagy potenciál.

Araujo - nem ez volt Az Erőpróba számára, az majd a Juve ellen jön, de amit kellett, azt tökéletesen megcsinált.

Firpo - mit keres még itt amúgy? Ezt tudja valaki?

Busquets - nem kifejezetten értettem, minek cserélte be Koeman, mert hogy felállt védelem részeként eddig soha nem sikerült jó teljesítményt felmutatnia.

Az embernek az az érzése, hogy Koeman mester az ellenerők ellenére is megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a csapatból, ennek ellenére az erők mégis ellene dolgoznak. Pénteken edzett először együtt a csapat, sok ember 2-3 válogatott meccsel a lábában tért vissza, hulla fáradtan, majd egy nap alatt kellett regenerálódnia, és felkészülnie Spanyolország egyik, ha nem a legtahóbb csapata ellen.

Ennek megfelelően láthattunk egy olyan meccset, amit meg lehetett nyerni, de mégsem, és amin volt is esélyünk meg nem is. A Getafe alap taktikája az, hogy 10 emberrel elkezd bekkelni, majd, amikor valaki akcióba lendül, akkor indulhat a címeres faszszopók (főként Nyom) vadász hadjárata, ami során magukat ártatlannak beállítva elvisznek embereket, a sporik meg természetesen nem fújnak. Bordalástól kicsit többet vártunk, de ez jutott. Nálunk még így is több volt a mozgás, mint tavaly 3 meccsen összesen, még így is fel lehetett fedezni taktikai utasítások alapjait, nem véletlen lehetett az a benyomásunk, hogy ez a fejetlenség is szervezett volt.

Meg lehetett volna nyerni, de nem nyertük. Nem nyertük meg, mert tartalékoltunk a Ferencváros elleni meccsre. Nem nyertük, mert az időjárás erre alkalmatlan. Nem nyertük, mert a bíró így meg úgy. De most komolyan, nem nyertük, mert nem akartuk eléggé. A Getafe meg igen, és ez most elég volt.

Koemanra továbbra sem mondanék sok rosszat, mert ő tényleg próbálkozik, csak hogy éppen a körülmények nem ideálisak. Nincsenek a támadó sorban bombasztikus klasszisok, akik akárhonnan kapásból bevernek akármekkora helyzeteket. Nincsenek olyan klasszisok, akik a váratlanok meghúzásával elvonnak 2-3 védőt, ezzel helyet nyitva. Aki erre ott lehetne, az meg szar ahhoz, hogy megcsinálja. Vagyis a keret jelenleg inkább a hanyatló sztárokról és a feltörő fiatalokról szól, ezt pedig nem könnyű kezelni. Ennek ellenére szvsz. továbbra is Koeman a megfelelő ember erre a szerepre.

Getafe 1:0 Barcelona

Neto - sok dolga nem akadt, volt egy brutálisan nagy védése. Lábbal kicsit hasonlít ter Stegenhez, sokat be mer vállalni, és egész jól csinálja. Most, hogy negyedik meccse látjuk játszani, kijelenthető, hogy megfelelően helyettesíti a német kollegát. 6

Dest - isten óvja Britanniát, ha ez meg Jordi Alba ketten pályán lesz. Roppant kellemesen mutatkozott be, okosan lépkedett fel, okosan zárt vissza, mert nagyot álmodni és merészen cselekedni. Első meccsén az a szél volt jobban erőltetve, amelyiken ő szerepelt, nem az, ahol az évek óta vergődő Sergi Roberto, és ez sokat elmond. Ha Albaval ketten együtt lesznek pályán, nagyon sok év után először lehetőség van arra, hogy mindkét szélen játsszon a Barca. 7,5

Piqué/Lenglet - egész stabilan állnak a lábukon, kevesebb dolguk van a védelem szervezettségéből adódóan, és most a gólért sem vehető elő senki. Fontos változás, hogy mostanában mindketten igyekeznek előre játszani, az oldalra és hátra tett labdák csak vészmegoldások, ez pedig a játék gördülékenységét merőben segíti. 6,5

Roberto/Griezmann - érdekes párosítás lehet ez, de mivel mindketten minősíthetetlen teljesítményt nyújtottak, mégsem az. Roberto évek óta bizonyít, de nem többet annál, mint hogy nincs helye a kezdőben. Griezmann pedig nem hivatkozhat a posztjára addig, amíg 10/10 ziccereket nem képes beverni. 1

De Jong/Busi - megint előjött az, hogy szar meccset játszott ez a páros. Most mondjuk nem a labdakihozatalokkal volt a gond, hanem a fentebbi játékkal, ahol mindketten egész pontatlanok voltak, plusz ne felejtsük el, hogy Frenkie fegyelmezetlenségéből kaptuk a mindent eldöntő gólt. Sokkal pontosabb játék kell egy ilyen rendszer működtetéséhez egy belső középpályás-párostól, és magasabb stabilitás. 4,5

Dembelé - semmit nem változott, tulajdonképpen ugyanúgy szeleburdi, összeszedetlen, pontatlan, nem látszik a fejlődés. Eddig elég súlyosan veszteséges az ittléte, amikor nem sérült, akkor használhatatlan, és szerintem vesztett a sebességéből. Komolyan azt gondolom, hogy Ansu Fati jobban kiérdemli a helyet nála. 3

Messi - a szezon eleje óta nagyon nem akarja megtalálni önmagát, egy nagyon nagyon nagy helyzetet hagyott ki és lejátszott egy elég szar meccset. Hogy mi lehet a formahanyatlásának oka, azt nem tudni, viszont ez kezd egyre aggasztóbb lenni. 5

Sorozatunk korábbi részei: 2016 nyár, 2017 nyár, 2018 tél, 2018 nyár, 2019 tél, 2019 nyár, 2020 tél 

Vége az átigazolási szezonnak, mi pedig hagyományaink szerint szubjektíven értékeljük az összes kimenő és bejövő transzfert, majd a cikk végén a vezetőség felé fogalmazunk meg kritikát. Idén az amerikai iskolarendszerben honos osztályzást használjuk: A-tól F-ig tartó ötfokozatú skála (E kimarad), mindegyik osztályzathoz hozzátehető egy mínusz vagy egy pluszpont. Eszerint az A- kicsivel jobb, mint a B+, ami kicsivel jobb, mint a B. A vezetőségnél marad a számszerű értékelés tízes skálán. (1M=1 millió euró)

Érkezők 

Francisco Trincao (Braga) 31M

PT10: A mai piacon ez az összeg már abszolút nem számít soknak egy ismeretlen srácért, ráadásul róla még értelmezhető videókat is láttunk, hiszen a portugál bajnokság azért komolyan vehető ellentétben mondjuk a brazillal. Trincao fiatal, gyors és baromi tehetséges, ez egyértelmű; szerintem egy megfelelő, fokozatos beépítéssel a jövő alapembere lehet belőle. Ha meg nem, akkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján sem lesz feltétlenül bukó pénzügyileg (Arthur, Malcom és Mina is nyereséggel távoztak.) 

mb22: Hogy a 31 millió eurós vételár sok, megfelelő vagy kevés érte, azt majd az idő megválaszolja. Egyelőre amit láthatunk tőle, az biztató. A felkészülési meccseken jött ki alapból legjobban, hogy a szélen kifejezetten komfortosan érzi magát, és adott pillanatban tökéletesen el tud indulni befelé. A labdaérzéke nagyszerű és kifejezetten jó meglátásai vannak, ami a beinduló embereket illeti (erre példa az a lesgólpassz, amit Konradnak osztott ki). Előbb-utóbb majd nyilván láthatjuk őt a kezdőben is, addig pedig arra a kevésre alapozhatunk, amit eddig játszott. De mindenesetre ígéretes. 

Matheus Fernandes (Palmeiras) 7+3M

PT10: Na ő az az eset, akiről tényleg baromi nehéz bármit mondani, hiszen teljesen ismeretlen és nehezemre is esik azt gondolni, hogy beválik majd. Ellenérvnek fel lehet hozni, hogy Arthur is teljesen ismeretlen volt, aztán mégis be tudott illeszkedni; ugyanakkor ő nem is  hétmillióba került. Fernandes a nem túl acélos Valladoidban fél év alatt három meccset kapott, ebből egyiken három percet. Biztos van benne potenciál, de ha megnézem, kik lennének ingyen ebben a pozícióban (Alena, Puig), akkor teljesen feleslegesnek tartom már a leigazolását is. Tekintve, hogy a felkészülési meccseken még keretben sem volt, végképp nem értem, miért nem adták legalább kölcsön, egészen nyilvánvalóan nem fog játszani. 

mb22: A teljesen fölösleges igazolás iskolapéldája. Kizárólag azért került be a 2020/21-re nevezett keretbe, mert ha már el nem tudtuk adni, akkor most mi más legyen vele. Télen lett leigazolva, nyáron el akarták adni. Na, most erre mi a szart lehet mondani? A posztján így is túl sokan vannak, és merő döbbenet lenne, ha bárkit ki tudna fúrni onnan. 

Miralem Pjanic (Juventus) 60+5M

PT10: Gyakorlatilag helyet cseréltek Arthurral, az üzletek típusa miatt mégis külön kezeljük a kettőt, ez pedig lehetőséget biztosít rá, hogy kihangsúlyozzam: elképesztően felesleges igazolás volt Pjanic. Már két jó játékos van a posztján, nem tartom valószínűnek, hogy kiszorítja őket. Ha mégis, akkor is 30 éves a bosnyák, nem lehet hosszútávon tervezni vele. Ha az árát nézzük, akkor egyenesen elsírom magam: egy gazdasági válság előszobájában megvették alsó hangon másfélszeres áron, ez minden esetben óriási bukás lesz. Aztán meg Eric Garciánál szaros hárommillión alkudoztak, nevetséges. 

mb22: Volt egy olyan gondolatom, hogy ha mondjuk öt éve kb. hasonló összegért megszerezzük, akkor az valami elképesztő transzfer lett volna. Milyen kár, hogy ez mind csak feltételezés. Ő maga belecsöppent ebbe a mossuk tisztára magunkat és a könyvelésünket dologba, vagyis ez az egész unfair vele szemben. De akkor sem mehetünk el az egész fölött. Hozott-e stabilitást a középpályára? Meglehet. Sokoldalú, tapasztalt játékos, kifejezetten jó labdaérzéke van, taktikailag nagyon felkészült. Ugyanakkor 30 éves, fizikai állapotáról egyelőre sokat nem tudunk, de Arthuré biztos jobb. Ennek az egésznek az elszenvedője volt, ugyanakkor ez nem változtat a transzfer megítélésén. 

Pedri (Las Palmas) 5M

PT10: Ilyen olcsón igazából lehet kísérletezni, azonban kicsit hihetetlen volt számomra, hogy nem a B csapatba vették. Abban biztos vagyok, hogy bukás esetén is legalább ennyiért tovább lehet passzolni, de szerintem ennyi idősen folyamatosan kéne játszania, az pedig itt nem lesz meg. Az lehet, hogy Koeman eddig mindig őt cserélte be, azonban ilyenkor döntő tényezőnek kéne lennie, mert ha a csapat épp szarban van, akkor a cseréknek kell próbálniuk megfordítania az állást. Pedritől eddig semmi érdekeset nem láttam az eddigi találkozókon, és őszintén kétlem, hogy őt kéne becserélni, ha ég a ház. Azonnal kölcsön kellett volna adni. 

mb22: Róla sem egyszerű mit írni. Nem egy forrás tartja az egyik legnagyobb spanyol középpályás-ígéretnek, elvégre 17 éves, a Las Palmas alapemberének számított és nem egy másodosztályú játékos. Ugyanakkor eddig még nem sikerült engem meggyőznie arról, hogy ha valakinek, hát neki mindenképpen helye lesz a Barcában. Majd a jövő Barcájában. De a jelenében aligha, egyelőre. Persze, én leszek az egyik legboldogabb, ha rám cáfol. 

Ansu Fati (Barcelona B)

PT10: Egészen fantasztikus játékos, szemtelenül fiatal kora ellenére baromira érett. Tavaly az volt vele kapcsolatban a problémám, hogy túl hirtelen került túl mély vízbe, és ez az esetek többségében hosszútávon nem szokott jót tenni. Ennek ellenére egyértelműen helye van a csapatnál, az már az edzőn múlik, hogy mennyit használja. Azzal nem értek egyet Koemannal, hogy minden meccsen kezdőnek kéne lennie, de ebben a cikkben a vezetés döntéseit értékeljük, az pedig egy remek döntés, hogy a spanyol a felnőtt csapatnál folytassa idén. 

mb22: Számomra egy percig nem lehetett kérdés, hogy van, volt és lesz is helye az A csapatban. Zsengekora ellenére klasszis szinten képes futballozni. Remek mozgása van, taktikailag ki merem mondani, hogy a felnőtt csapat egyik legérettebb játékosa. Ami pedig korábban Neymar hiányában gondot okozott, arra megoldás lehet a fiatalember: a balszél. Jordi Albat képes tehermentesíteni, és mindig meg tud villantani egy váratlan mozdulatot. Nagyon ritka kincs az ilyen fiatalon ennyire érett játékos. Koeman keze alatt pedig egészen biztosan megkapja majd azt a tudást és bizalmat, ami a további fejlődéséhez elengedhetetlen lesz. Aki pedig be akar kerülni a kezdőbe, annak a 17 éves Ansu Fatit kifejezetten ki kell onnan fúrnia. Durva, de ez így van. 

Sergino Dest (Ajax) 21+5M

PT10: Az Ajax mindig biztató, elég csak Frenkiere gondolni. Mostani igazolásunk piszkosul fiatal, viszonylag olcsón érkezett egy hasonló filozófiájú klubtól, bal és jobb oldalt is tud játszani, ez a képesség gyakorlatilag teljesen hiányzott eddig a csapat védelméből. Hiszem, hogy nagyon hasznos tagja lehet a csapatnak, de vigyázni kell a beépítésénél. 

mb22: A leigazolt játékosok közül talán neki tudok a legjobban örülni. Az Ajaxban sikerült egy kis nevet szereznie magának, ami elég volt arra, hogy 19 évesen a Barca úgy döntsön, szerződést kínál neki. Mivel régóta küzd a csapat a jobbhátvéd pozíciójával, ő pedig egy nagyon ígéretes, fiatal játékos, így elég kézenfekvőnek tűnt a leigazolása. Az ára pedig a pár éve uralkodó piaci viszonylatok tekintetében kifejezetten jónak számít. 

Ronald Araujo (Barcelona B)

PT10: Ez egy kényszermegoldás, nem is lehet kérdés. Nem véletlenül nem kapott mezszámot már Alenával és Pedrivel egyidőben, hanem csak a piac zárulta után. Esetében egyszerűen arra vártak, hogy sikerül-e leigazolni Garciát, majd ennek elúszása után beregisztrálták az A keretbe. Araujo ügyes, efelől nincs kétségem, azonban aggasztónak találom esetében, hogy mekkora szerepet kell majd idén vállalnia. Belső védőknél azért nagyon fontos a tapasztalat, és ebben gyakorlatilag minden vetélytársa előzi az uruguayit. Én Todibot jobbnak tartom, Araujot kölcsönbe küldtem volna. 

mb22: Mivel Koeman anno védőként játszott, így ha valamelyik poszton, hát ezen nem vonom kétségbe a szakértelmét. Különösen nem akkor, amikor Araujo felhozataláról van szó. A tavalyi debütálása során, amikor tizenegy perc után kiállíttatta magát, nem gondoltam, hogy sok lehetősége adódik, erre tessék, egy évvel később ugyanúgy hazai pályán, ugyanúgy a Sevilla ellen kezdőként lépett pályára. Mindeközben folyamatosan volt beeresztve a felnőtt csapatba. Óriási tehetség, belső védő létére kifejezetten gyors, a labdával jól bánik, gyorsan hoz jó döntéseket. Egy ilyen emberre lesz szükség, ha egyszer Geri úgy dönt, nyugdíjba vonul. 

Riqui Puig (Barcelona B)

PT10: Képtelen vagyok megérteni, miért volt ekkora cirkusz a felhozásánál, csak az utolsó nap jött fel együtt Araujoval. Szerintem zseniális a srác, az összes középpályás közül ő emlékeztet legjobban Xavira, nekem óriási kedvencem Puig. Szerintem teljes mértékben megérdemli ezt a lehetőséget, és neki kéne beállnia első cserének, nem pedig Pedrinek. Nagyon bízom benne, hogy nem cseszik el a srácot, hatalmas ígéret. 

mb22: Soha senki nem tudott arról meggyőzni, hogy valóban az lenne a jobb, ha Riqui kölcsönbe menne. Mert nem. Neki a legjobb fejlődési lehetőség a Barcelona. Ahol még ott van Messi, akitől tud tanulni, ahol majd egy Frenkie de Jong mellett játszhat, vagy ahol olyan játszópajtások között fog felnőni, mint Pedri, Trincao, Ansu Fati vagy Alena. Természetesen ehhez a játékpercek is elengedhetetlenek, ezt Koeman pedig nagyon jól tudja. Továbbra is azt gondolom, hogy Puignak a holland keze alatt jó helye lesz, és megfelelő teljesítmény mellett meg fogja kapni a bizonyítási lehetőséget. Az meg, hogy inkább visszament volna a B csapatba és várt volna a sorára,  különösen szimpatikussá teszi. 

Távozók

Arthur Melo (Juventus) 72+10M

PT10: Talán a legmeglepőbb döntés volt ezen a nyáron, ezt tényleg nem láttam jönni. Arthur egy fiatal reménységként érkezett, egyre több lehetőséget kapott, de sosem tudott beilleszkedni maximálisan, mindig volt egy kis kérdőjel. Persze ez nem is baj, ilyen fiatalon abszolút rendben volt amit nyújtott, amíg hirtelen 24 évesen majdnem kétszer annyiért továbbadták. Őszintén nem tudom az okokat emögött, de pénzügyileg abszolút megérte így az üzlet. A brazilnak a magatartásbeli problémái voltak feltűnőbbek, ezek talán rányomták bélyegüket a játékára is, de még mindig olyan életkorban van, amikor jövőnek lehet tekinteni őt. Összességében sajnálom ezt az üzletet, mert szerintem több lehetett volna benne, de ennyi pénzért megérte, ebből az összegből sikeresen lehet(ett volna) építkezni. Az már más kérdés, hogy kit sikerült megvenni belőle. 

mb22: Amikor ide igazolt, senki nem tudta, mit várjon tőle. Egy átlagos külsejű, vigyorgó srác volt, akit megtalált valahogy a Barca. Majd aztán az idő szépen elkezdte beigazolni, hogy igaza volt annak, akinek megakadt rajta a szeme. Aztán jött az, amikor voltak a pöcsbajai, ami elég rossz színben tüntette fel őt is és a klubot is. A hosszú kihagyás után már nem is tudta megtalálni önmagát. Majd jött a botrányos eladása, a körülötte kialakult hiszti, miegymás. Mindenesetre ennek a sztorinak nem, és nem így kellett volna véget érnie. 

Ivan Rakitic (Sevilla) 1,5+9M

PT10: Hosszú évek óta vártunk az évtized közepén a csapat egyik kimagasló alakjának számító középpályás távozására. Nekem személyesen egyik nagy kedvencem volt, de már én sem tudtam elmenni amellett, hogy mennyit lassult főleg fejben. Sajnos ez már az a szint volt, amikor cserének sem szívesen láttam a horvátot. A Sevilla a tökéletes csapat neki, rendesen kezelték őt Bartoék, hogy visszaadták baromi olcsón. Kár érte, hogy ezt a klub sínyli meg gazdaságilag, de már mindenki megszokta. Ha a bónuszokat kifizetik, akkor elmegy ez az összeg érte, de egyébként nyilván nevetséges. 

mb22: Soha nem gondoltam, hogy valóban Barca-profilú játékos, ennek ellenére az első, és még talán a második éve is meglehetősen pofásra sikerült. Aztán elindult a lejtőn, ahol oda jutott, hogy az utolsó éve kizárólag a szenvedésről szólt. Valverde első két évében brutális módon kifacsarta, ennek lehetett az a következménye, hogy sokat romlott a teljesítménye. Összeszedetlen, pontatlan volt, Arthur majd Vidal és végül Frenkie de Jong érkezése pedig egyet jelentett azzal, hogy Rakitic elveszítette a kezdőségét. Innentől persze belekerült az ördögi körbe, és nem volt más választása. Koeman nem számolt vele, a Sevilla meg köszönte szépen. A markukba röhögtek az összeg miatt, és vitték. 

Moussa Wagué (PAOK) kölcsön

PT10: Csak pár meccset játszott Nizzában, és hiába távozott Semedo, egyértelmű volt, hogy a szenegáli nem képvisel elég játékerőt az ő pótlásához. Ugyanakkor ha valami ennyire egyértelmű, akkor kérdés, hogy a későbbiekben ez tud-e változni, főleg egy görög csapatnál. Enyhén szólva nem a legerősebb bajnokságba költözött, annyi vigasz van azért, hogy az Európa Ligába bejutott a csapat. Nem hiszem, hogy Wagué ettől az évtől annyit fog fejlődni, de ne legyen igazam. 

mb22: Gyakorlatilag semmit nem tudhatunk róla. Normális, kifejezetten téttel bíró meccsen nem játszott, kölcsönről kölcsönre járkál, de vagy sehol nem tud olyat alakítani, hogy mindenképp itt tartsuk vagy valaki kipécézte magának, és direkt csak azért sem játszatja, de ez így nevetséges. Most éppen a PAOK-hoz sikerült lepattintani, majd jövőre megnézzük, mi lesz belőle. 

Arturo Vidal (Inter) 1M

PT10: Paulinho egész váratlan sikere után nem voltam meglepve, hogy a chilei is bejött, egyszerűen kellettek az ilyen játékosok Valverde sajátos játékrendszerébe. Így azonban, hogy az edző távozott és egyébként is fiatalítani kell, én maximálisan támogattam Vidal távozását. Lehet, hogy ő volt a legjobb statisztikákkal rendelkező középpályása a csapatnak, de a teljesítménye kiegyensúlyozatlan volt: egyik meccsen rugdosta a gólokat, másikon akadályozta a csapatot. Sokszor leírtam, hogy Busquets még mindig egy értékes játékos, de csak akkor, ha valaki kompenzálni tudja az elképesztő lassúságát. Hát ha valamiben, akkor ebben aztán Vidal legalább olyan rossz volt, ezért egy kicsit is ütőképes ellenfél szétszedte a csapatot. Vidal szimpatikus figura, de nem illett bele ebbe a csapatba. Utolsó mondatnak meg megint leírom, hogy nem ingyen kéne elengedni a játékosokat. 

mb22: Azt nagyon imádtam benne, hogy soha egy percig nem lankadt az intenzitása. Ha nem is játszott jól, akkor is a belét kihajtotta, ment, ütközött, beleállt mindenbe és mindenkibe. Tipikus győztes hozzáállása volt, olyan, amilyen a tavalyi és azt megelőző szezonokban szinte senkinek. Ez fog hiányozni. A játéka alapján nem is értettem, miért hozták ide, nagyon nem ezt a filozófiát képviseli. Az eladásával egyetértek. Az árral semmiképp. 

Nelson Semedo (Wolverhampton) 30+10M

PT10: Ígéretesen indult, de aztán valahogy megállt a fejlődésben. A portugál egyszerűen azt az érzetet keltette, hogy nem védő, hiszen nem tud védekezni. Támadásban jobb volt vetélytársánál, Robertonál, de nem tudott elöl annyit hozzáadni, mint amennyit elvett hátul. Ezeket a gondolataimat megerősíti maga a játékos brutálőszinte nyilatkozata távozása után, miszerint saját bevallása szerint is túl nagy falat volt ez a barcelonai kaland. Ugyanakkor baromi gyors, nagyon jó életkorban van, szélsőt is tud játszani, ezekért a játékosokért sok pénzt szoktak kiadni a klubok. Ehhez képest sikerült a jelenlegi piaci árhoz képest olcsóbban elengedni, az összeg még azt az árat sem érte el, amiért anno megvette a Barca. Ez számomra teljesen érthetetlen, ennyi erővel maradhatott is volna. 

mb22: Vártunk és vártunk, hogy majd csak beilleszkedik, felveszi a ritmust, beletanul ebbe a játékba. De mind hiába. 3 év alatt alig fejlődött, kereste a helyét, és az eredetileg középpályáról visszarángatott, a PSG elleni góljából élő Robertot sem tudta kiszorítani. A sebessége mondjuk tök oké volt, a labdával jól bánt, de egyszerűen képtelen volt adoptálódni ehhez a játékhoz. Kifejezetten jó áron sikerült rá vevőt találni, 40 millió az nagyon jó summa érte. 

Luis Suarez (Atletico) 0+6M

PT10: Botrányos, a szó minden értelmében. Suarez úgy hátráltatta évek óta a csapatot, hogy közben ő volt a második legerősebb góllövő Messi mögött. Egy igazi vérbeli csatár, aki fantasztikusan céloz, de passzolni nem igazán tud. Akkor volt sikeres vele egy akció, ha ő fejezte be azt, máskülönben elakadt a támadás. Lelassult, védekezni nem igazán tudott, ez pedig Messi sétálgatása mellett luxus volt a csapatnak. És mindeközben a klub történetének harmadik legjobb góllövőjévé nőtte ki magát. Fantasztikus játékos, csak ebből a rengeteg sebből vérző csapatban ő jelentette az egyik sebet. Az ember azt gondolná, hogy a harmadik legeredményesebb játékos hatéves regnálását parádéval köszöni meg a klub, ehelyett kibaszták, mint macskát szarni. Konkrétan nem engedték, hogy a többiekkel edzhessen, majd egy normális búcsú nélkül ingyen elengedték az egyik fő riválisnak. Ez egészen felfoghatatlan még úgy is, hogy a jelentős fizetését megspórolja vele a klub. Gyalázatos ez az egész, teljesen elfogadhatatlan úgy is, hogy Suareznek egyébként tényleg távoznia kellett. 

mb22: Vele kapcsolatban az az érzésem, hogy amikor eladták, a vezetőség már tudta, hogy a napjai meg vannak számlálva, ezért bosszúból egy öleset odaszart még a küszöbre. Suárez maga soha nem volt egy jó játékos, közben meg az egyik legjobb volt. Egy ízig-vérig kilences a szó legszorosabb értelmében. Harmadik hely az örök góllövőn, rengeteg trófea, siker, boldog pillanat után talán nem kellett volna így kibaszni. 

Jean-Clair Todibo (Benfica) 2 év kölcsön (2M) + 20M opciós jog

PT10: Róla is lemondhatunk ezzel, ebben biztos vagyok. Érdekesen köti ezeket az üzleteket a Barca: Mina is a semmiből jött, majd kb. nulla játékkal profittal adták tovább, most meg Todibón fognak hússzoros árat keresni. És ez teljesen jó, ha a csapat tud ilyen üzletekkel pénzt forgatni, csak közben azt nem igazán nézik meg, hogy kivel teszik ezt. Todibo egy baromi masszív, nagyon fiatal és roppant tehetséges játékos, aki még ebből a szörnyű Schalkéból is ki tudott emelkedni tavasszal. Amilyen állapotban van jelenleg a Barca védelme, számomra felfoghatatlan, miért nincs szükségünk egy ilyen játékosa. Araujonál jobb szerintem, simán fel tudná venni a versenyt a kisebb csapatok játékosaival. Érthetetlen, és nem ettől a húszmilliótól fog lábra állni a csapat gazdasága. 

mb22: Addig oké, hogy játékpercekért kölcsönadogatjuk, de hogy aztán soha nem győzi meg az embereket arról, hogy itt van helye, az furcsa. A tavalyi Schalke egyik legjobbja volt, Ronald Koeman keze alatt még meccskeretig sem jutott, pedig azt manapság csak az nem éri el, aki kifejezetten nem is akarja. Lenglettel egy tökéletes belső védő páros lehettek volna, erre jelenleg azonban egyre kevesebb esély van, hogy valaha is összejön. 

Juan Miranda (Betis) kölcsön

PT10: Nem gondoltam volna, hogy ő marad tovább a klubnál és nem Cucurella, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy igazából egyikük sem lesz a Barca játékosa hosszútávon. Mirandának nagyon nem jött be a német kaland (Schalke), amit az is jelez, hogy a kölcsönszerződés felénél vissza is küldték. A Betis talán egy megfelelőbb hely lehet, ahol kiteljesedhet a játékos, de ehhez játszania is kéne. Oda még szerintem se jutottunk, hogy végleg meg kéne válni tőle, de az is egyértelmű, hogy egyelőre kevés a felnőtt kerethez. Ki tudja, talán idén fut egy jó szezont és akkor juthat még neki szerep a nagyoknál. 

mb22: Nagy potenciálként volt beharangozva, aztán ugyanúgy járt, mint Wagué. Elmegy minden évben valahova kölcsön, majd aztán ott nem játszik, visszajön, és indul minden elölről. Gelsenkirchenben nem ment neki, Spanyolországban talán majd fog. Jobb opciót úgysem találnak rá, mert fizetni nem fog érte senki. 

Rafinha (PSG) 0+3M

PT10: Na ő volt az a játékos, akiben biztos voltam, hogy nem fog hozni pénzt a csapatnak. Ebben nagyjából igazam is lett, de persze ettől még nem vagyok boldogabb tőle. Sajnálom őt, mert az első szezonja kifejezetten jó volt, de aztán a hosszú sérülések tönkretették a karrierjét. Tavaly a rémgyenge Celtából nem tudott kiemelkedni, én komolyan nem értem, mit látott benne egy akkora klub, mint a PSG. A Barcelonába biztosan nem fért volna be, hosszú évek óta teljesen feleslegesen adogatták kölcsön. A brazilért az elmúlt évben még tízmilliós ajánlatok is érkeztek, ehelyett lepasszolták Párizsba ingyen. Már a fejemet se fogom, egyszerűen csak röhögök. Az könnyebb. 

mb22: A bumeráng, amit akármilyen messze dobsz el, visszajön. Évente cikkeztünk róla is, merthogy minden évben megkapja az esélyt, nem él vele, elmegy kölcsönbe, ott nem veszik meg, visszajön, és ez ismétlődik. Meggyőződésem, hogy belőle is sokkal nagyobb játékos lehetett volna, ha nem lenne sérülékeny és valaki tudatosan felépítette volna. Ehelyett most örülhetünk, hogy valakinek kellett. Ingyen. 

Vezetőség

Ezek az értékelések félig-meddig összefoglalják az eddigieket, tehát az érkezőket és távozókat, emellett megvizsgálják, kiket lehetett volna még eladni vagy megtartani. Értékelik a vezetőség teljes körű munkáját, sikerességét, az átigazolási időszak hangulatát, és a hiányosságokat is. Az értékelés 10-es skálán történik.

PT10: Ez lett az a nyár, amikor a korábbi évek ámokfutás-sorozata beteljesedett. Az a nyár, amikor mindenk más csapat szurkolója is konkrét tényeket látva érezhette, hogy itt baromi nagy a gáz. Mind eredmény (8-2), mind igazolás (Depay a fizetéskeret telítődése miatt nem tudott jönni, hiába volt gyakorlatilag leigazolva) terén. Az egész a Messi-cirkusszal kezdődött, mely teljesen megpecsételte a nyarat, leginkább a Neymar-féle cirkuszhoz tudnám hasonlítani. Már eleve azért rengeteg mínusz pont jár, amit az argentinnal tettek, ez teljesen felháborító ilyen formában, de ami most a cikk szempontjából fontosabb: hosszú hetek mentek el ezzel a balhéval. Messi mindenkinél fontosabb, a feszültség óriási volt, így nem csoda, hogy csak ezzel foglalkoztak heteken keresztül a főbb vezetők. Végül sikerült leláncolni a játékost, de nagyon sok idő ment el ezzel, ami az átigazolási piacon éreztette hatását. A fejetlenség a szokásosnál is nagyobb volt: a korábbi rossz döntések miatt addig nem igazolhattak, amíg el nem adtak játékosokat, de mivel erre képtelenek voltak, ezért elkezdték ingyen kipakolgatni őket (Suarez, Rakitic, Vidal), ezzel további pénzügyi károkat okozva. Rafinhát ingyen passzolták el 10 perccel a igazolási ablak zárulta előtt úgy, hogy korábban 10 millió eurót kaphattak volna érte. A döntés azóta sem lett megmagyarázva. Folyamatosak voltak a bukták, befürödtek Lautaroval, Depay-jal és Garciával is, cserében megköttettek egy szörnyű Arthur-Pjanic cserét. Akiket el akartak adni, azokat nem sikerült, Umtiti és Dembele rajtamaradt a klubon. Óriási változásokat ígértek a Bayern-meccs után, ezzel szemben a realitás az, hogy a védelmet egyáltalán nem sikerült megerősíteni, miközben elölről távozott 25 gól, ezeknek a pótlására egyáltalán nem látni az alkalmas személyt. Az egyetlen pozitívum, hogy ezen a nyáron végre megtörtént a fiatalítás, azonban nagy kérdés, hogy mennyire lesznek képesek ezek a játékosok végigvinni a teljes szezont. Nagyon örülök Puig, Fati és Alena megjelenésének, csak ezek miatt nem adom a lehető legkevesebb pontot a vezetőségnek, de ennél már tényleg nehezen lehetne rosszabb. 

mb22: Idén nyáron természetesen kirúgták az edzőt egy súlyos blama után, majd jöhetett a régóta késleltetett változás. A rossz anyagi helyzet és a tárgyalási stratégiájuk azonban jelentősen ellehetetlenítette ezt. Így sikerült kötni egyetlen egy olyan üzletet, ami a fiatalítást szolgálta. Emellett Rakiticet kidobták, nem kapta meg a méltó búcsút. Suárezt szintén kidobták, nem kapta meg a méltó búcsút. Messivel összerúgták a port, aki ennek hatására azóta is oltogatja őket, amikor csak tudja. Majd a 21-es választáson a kihívók bizalmatlansági indítványt nyújtottak be ellenük. Bartomeuék már jó ideje minden cselekedetükkel koporsószöget vernek bele a saját koporsójukba, most azonban már a sírjukat ássák. 

Köszönjük, hogy elolvastad cikkünket! Te mennyire vagy elégedett a csapat igazolásaival?

Közreműködő adminok:

Szerkesztő: PT10

Képek: AH88

World of FCB, 2020.

A Bayern elleni tragédia után Bartomeu elnök óriási változtatásokat ígért be, de ezek (természetesen) a koronavírus miatti gazdasági válság és a vezetőség komplett hozzá nem értése miatt elmaradtak. A szezon szeptember végén elkezdődött, a Barcelona pedig egy játékost leszámítva teljesen ugyanazokkal áll fel. És mégis  szembeötlően változtak dolgok.

Rendkívül érdekes ezeket a meccseket nézni, hiszen egy harmadik edző próbálkozását kísérhetjük figyelemmel, akinek ugyanazokból az emberekből kell egy működő játékszisztémát kialakítani. Lehet ugyanis azt mondani, hogy voltak nyáron mozgolódások a csapatnál, de ezek szokásosan inkább a cserepadon történtek. Koeman első két kezdőjéből világosan látszik, hogy alapvetően ő is az idősebb korosztállyal képzeli el a fontosabb meccseket; így idén is sűrűn figyelhetjük majd Alba, Pique, Busquets és Messi ténykedését. Egyetlen érdemi változás van: a távozó Suarez helyén Coutinho kap egy második esélyt. 

Két meccs telt el két elég gyengus ellenféllel, ilyenkor nagyon vigyázni kell a hosszútávú következtetésekkel. A nagy kérdések majd az első igazán kemény ellenfél ellen derülnek ki október 20-án a Fradi vendégszereplésénél a jövőben. Addig is jegyezzük le a látottakat, de kezeljük őket fenntartásokkal, az elmúlt években sem ezeken a meccseken jöttek ki a problémák. 

Elsőre is szembetűnő lehet, hogy sokkal több a mozgás; és ami nagyon fontos, a játékosok fizikuma is bírja ezt! Ehhez nem kell zseninek lennünk, hogy belássuk: Koeman sűrűbb és keményebb edzésrendszere áll emögött. Ugyanakkor ez a mozgás nemcsak futásban mutatkozik meg, hanem a játékosok pozícióiban is. Nehéz lenne egy egzakt felállással jellemezni most a csapatot, mert elöl folyamatosan változtatják, cserélgetik helyüket Griezmannék, ezáltal is kiszámíthatatlanabbá válva. 

Szintén feltűnő a széljáték javulása, melyre már ordítóan nagy szükség volt. Három-négy éve a csapat harmadik legmeghatározóbb tagja Jordi Alba volt, aki fantasztikusan érezte, hogyan kell kiugrani, és ezekből nagyon gyakran gólpasszt is adott. Aztán azóta teljesen eltűnt, teljesen beleszürkült a csapatba, egészen mostanáig. Persze két meccs alapján bátor kijelentés, de egyelőre sziporkázik a csapat bal oldala; persze ehhez az is kell, hogy Fati játsszon ott, nem pedig Griezmann. 

A Celta és a Barca is magas letámadással nyitott, de amíg a hazaiak belefáradtak, addig a katalánok végig tudták nyomni a meccset, gyakorlatilag megbénítva ez az elég gyenge Celta támadásait. Látványos háromszögek, kényszerítők, régen lehetett már ilyen gyorspasszos Barca-focit élvezni. Szintén kiemelendő, hogy több a hosszú passz, mint korábban: egyszerűen bátrabban és okosabban játszanak a srácok. 

Pique még megúszta a jogos pirosat, Lenglet azonban már nem, de tulajdonképp nem is kár érte, mert furcsa módon csak jobb lett a csapat játéka ezután. Remek érzés volt látni, hogy emberhátrányban is tudnak dominálni, amikor azonban vissza kellett zárni, akkor mindenki visszaért. Szintén kiemelendő, hogy Koeman támadó szellemű játékosokat cserélt be emberhátrány és két gólos előny tudatában is. Ugyanakkor itt hozzátenném, hogy lassan szeretnék másokat is látni ezen a kezdőn és a Trincao-Pedri pároson túl. Koeman mester pár napja azt nyilatkozta, hogy senki nem tud egyhuzamban három meccset lejátszani; meglátjuk, lesz-e változás a Sevilla ellen. 

Celta Vigo - Barcelona 0-3

Neto - Nagyon sajnáltam Cillessen távozását, de azt már akkor is éreztem, hogy Netoval nem lesz probléma. Évekig védte a Valencia kapuját, rossz játékos nem lehet. Ugyanakkor az első évben méltatlanul keveset játszott, gyakorlatilag ezidáig nem is tudtuk, ki ő. Hát most van ideje bemutatkozni és egyelőre nagyon pozitívan teszi ezt. Nincsenek nagyon nagy védései, még nem derült ki, mennyire képes a bravúrokra, de a kötelező feladatot egyelőre hibátlanul látja el. Emellett direkt figyeltem a passzjátékát, és bár nyilván nem éri el ter Stegenét, de összességében teljesen jó. Így tovább! 8

Roberto - A sorozatgyártásnál nem nagyon hittünk benne, hogy kelleni fog róla az az MVP-kép, de aztán gyorsan ránk cáfolt a spanyol. Roberto meccse tökéletesen szimbolizálja a csapat játékát: mindenki küzdött, ahogy tudott, és a többség jól küzdött, mert jól tudott. Borzasztóan kellenek ezekre a találkozókra azok a figurák, mint a spanyol: elképesztően szívós, folyamatosan küzd és mindenhol ott van. Pontosan ilyen játékosokkal lehet emberhátrányban dominálni, kettőt rúgni és megnyerni egy meccset. Volt egy óriási mentése, nagy érdemei vannak a clean sheet-ben, és ugye ő tette fel az i-re a pontot. 8

Pique - Óriási mázlija van, hogy megúszta azt a pirosat, de abban is szerencsés, hogy aztán Lenglet tett neki egy szívességet és magára vonta a figyelmet. Ettől persze mi még nem felejtjük el azt az esetet is, de összességében újra leírom, hogy Pique továbbra is az egyik legjobbja a csapatnak, ahogy az tavaly is volt. Sokaknak nem tetszik, de rutinból hoz egy megbízható teljesítményt. Lehet, hogy nem a legfényesebb, de cserében az egyik legkonzisztensebb, ami általánosságban nagyon hiányzik a csapatból. 6,5

Lenglet - Előfordul. 4

Alba - Fentebb már említettem az érzéseim róla. Nagyon bízom benne, hogy kitart ez a lendület, ugyanakkor azt gondolom, hogy tipikusan ő a jó példa rá, hogy hol lehetne elkezdeni rotálni. Firpo nem tűnik nagy zseninek, de lehetőségek nélkül ezt bebizonyítani sem lehet. 6.5

Busquets & de Jong - Tapasztalat kontra fiatalság - kedvenc kombinációm egy középpályára. Busquets fénykora már jó rég elmúlt, de még mindig képes lehet hozni a szintet, ha megfelelő játékosok veszik körül. Ez addig nem teljesülhetett, amíg Vidalok, Rakiticek meg poszton kívüli de Jongok rohangáltak körülötte, de ez a szisztéma már biztosíthatja a fejlődést. Fontos meccseken tökéletes ez a páros ebben a felállásban, de könnyebb meccseken tessék rotálni, nagyon ígéretes a hatos gyerek!! 7

Coutinho - Őszintén nem hittem, hogy neki lesz második korszaka a csapatban, de végül ironikus módon pont a  balfasz vezetők miatt lett, akik képtelenek voltak normális áron továbbadni rajta. Ennek a nyertesei pedig mi, szurkolók lehetünk, hiszen eddig ígéretesen játszik a brazil. Jelenleg beigazolódni látszik az a vélemény, hogy nem a bal szélen kell őt erőltetni, hanem betenni támadó középpályásnak. Hőtérkép alapján egyébként tiszta box-to-boxnak tűnt a Celta ellen. Vidal síró szeme vagyok. 7

Fati - Nála kezdem érezni a Messi-szindrómát, azaz hogy lassan nem fogunk róla tudni újat írni. Nemsokára 18 lesz, akkor legalább már az életkorával nehezebb lesz viccelődni. A zsenialitást nem lehet tanítani. 7.5

Messi - Egyelőre szürkébb ez, mint a tavalyi években, de nagyon nem bánom. Az elmúlt évek után, de különösen a nyár eseményeit figyelve meggyőződésem, hogy ennek az évnek kell lennie annak, amikor leválunk Messi mellbimbójáról, és a kecsketej helyett elkezdünk önálló táplálékot fogyasztani. 8 (Elnézést.)

Griezmann - Az egyetlen kérdőjel jelenleg a csapatban. Én egyértelműnek gondoltam, hogy Suarez távozásával Griezmann lesz az megkérdőjelezhetetlen kilences, de Koemannak láthatóan más tervei vannak, mert a francia gyakorlatilag többet tűnik fel jobb oldalt, mint középen. Egyelőre türelmesnek kell lennünk, hogy megtalálják a legjobb megoldást. Amíg a többiek lövik a gólokat, addig nekem mindegy. 6

Araujo - Stabilnak tűnik, de engem nem győz meg eddig arról, hogy jobb, mint Todibo. Ugyanakkor az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy eddig nem kellett komoly erőt képviselő csapat ellen beállnia. Na majd a Sevilla ellen meglátjuk. 7

Parádés időszakon vagyunk túl, és még nagyon úgy néz ki, lesznek történések. Bejövő igazolásokról is van szó, és lehetséges eladásokról is cikkeznek, egy azonban biztos: lelkileg megtépázva várta a szezonkezdést a Barca a nyár eseményei miatt.

Ronald Koeman érkeztével beharangoztak egy vadiúj programot, egy nagyon csili-vili új Barcát, ahol az átlag életkor alig lesz 18, a játékosok fáradhatatlanul hozzák a csúcsminőséget sok-sok éven keresztül, akár heti 3 meccsekkel is. Erre mindenki gyorsan rá is harapott, nagyon érdekesnek hangzott ez a terv, de az élet hamar közbeszólt, és kibukott, hogy a jelen vezetőség átlagos tárgyalási pozíciójával nem, hogy jó játékosokat venni, még világklasszisokat eladni is alig lehet. Így történhetett meg az, hogy 2,5 millió euróért sikerült túladni Vidalon, Rakiticen és Luis Suárezen. Még fejenként 2,5-2,5 millió is nagyon húzós lenne, de hogy a háromért kaptunk összesen ennyit, az minden elképzelést túlszárnyalt. Közben persze visszatért Alena, végre itt van Pedri és Trincao, és az ifi csapatból is ígéretes emberek kerültek fel - egyelőre átmenetileg - a nagyokhoz. Szóval volt mit olvasgatni a sportsajtóban.

És akkor így jött a meccs. Koeman nem vállalt több kockázatot annál, mint hogy új formációban, egy kicsit magasabb intenzitást várva küldte fel a játékosait a pályára. Ez előbbihez látszólag már adoptálódtak a fiúk, ami meg az intenzitást illeti, ahogy lassan 3 éve nem volt rendes edzés, ott nem lehet elvárni egy tökigpresszing 90 percig fenntartását. Ennek megfelelően a letámadás szinte értelmezhetetlen is volt. De, mint ahogy a holland korábban elmondta, a taktikai elemeket elmagyarázta, most jöhet a fizikális felkészülés. Idővel majd lesz letámadás is. Most a fontos a stabilitás megteremtése.

Mint arról már említést tettem, szemlátomást sokakra jól hatott ez a 4-2-3-1. Fati a szélen szinte lubickolt, Messi hol csatár volt, hol meg valami olyan, amit csak ő tudott, hogy mi. Griezmann posztja gyakorlatilag felismerhetetlen volt, bár, ha mindenképpen kéne valami tipp, akkor jobb szélső/jobb összekötő/csatár/szélsővédő/vizesfiú. Coutinho meg zseniális volt középen. Folyamatosan mélyen lépdelt vissza, segítette a labdakihozatalokat, forgatta a játékot. Egész más színben tün

dökölt, mint az első barcelonai idényében.

Ami továbbá szembetűnő volt, az az, hogy próbálta a Barca gyorsan járatni a labdát, és igyekezett a lehető legtöbbször előrefele játszani. A passztérkép is egész máshogy nézett ki, mint korábban: a két-három helyett legalább hat játékosnál sokat volt a labda, mindig volt sebessége. Ugyanakkor ez is olyan dolog, hogy igazi fejlődést úgyis csak onnantól láthatunk, hogy fizikálisan is ráncba lesz szedve a csapat, addig 50 perceket fognak bírni. Ezzel mondjuk a hírek szerint nincs gond, hiszen nem nagyon van pihenőnap, az edzéseken meg vannak hajtva a játékosok, a fejlődés ezek szerint tehát garantált.

Összegezve láthattunk egy kellemes meccset egy-két debütánssal, és egy egy félidős gálát. Látszik, mi akar lenni az elképzelés, és az is látszik, hogy valamit ebből már sikerült megvalósítani, és végre az érződött a csapat játékán, hogy nem ez az a szint, ahol megrekedtünk, hanem ez egy tanulási folyamat eleje.

Barcelona 4:0 Villarreal (Ansu Fati 2, Messi, Pau Torres öngól)

Neto - a védekezésnek hála komolyabb feladata nem volt, mindösszesen kettő gyengusz próbálkozást kellett védenie, ezt pedig hibátlanul meg is tette. Tulajdonképpen még csak ismerkedünk a csávóval, mert bár már egy éve, hogy itt van, eddig soha nem volt akkora lehetősége bizonyítani, mint most. Ter Stegent mondjuk aligha játssza majd ki. 7

Roberto - természetesen hozta a szokásos formáját, vagyis piszkosul megnehezítette azt, hogy bármit is tudjak róla írni, annyira sehogy se játszott. Se nem volt jó, se nem volt rossz. 6

Piqué/Lenglet - a legnagyobb örömünkre egy kicsit tovább fejlődött a játék Koeman alatt annál, mint hogy ezek ketten 5 perceket passzolgatnak egymás között, aztán egyszer valamelyik megunja, és feljebb passzol. A dupla pivot rendszernek köszönhetően folyamatosan vissza tud lépni vagy Sergio vagy Frenkie labdákért, így nekik is több passzopciójuk van, ezen felül a szélen mélységből beinduló játékosok is remek lehetőségeket kínálnak. Védekező funkciójuk nem igazán volt egykét takarításon kívül, de a Barca védelméről normál esetben ezt kell várni. 7-7

Jordi Alba - ez alatt az egy meccs alatt több jó megmozdulása volt, mint az egész tavalyi szezonban összesen. Végre érezte, mikor szabad elindulni, és mikor jobb maradni hátul. Ansu Fati pedig nagyon sokat segített abban, hogy a csapat bal széle ne csak egy Albaból álljon, és így ne kelljen összevissza rohangálnia. A gólpassza pofás volt. 7,5

Frenkie de Jong - na pontosan ez az, amiről itt szó van. Ha egy igazán harapós, éles Frenkiet akarsz látni, akkor fogd meg, rakd be a pozíciójába, és minden magától elrendeződik. Végre pontosan ott, és pontosan azt tudta játszani, ahol és amiben a legjobb: védekező középpályást, aki mélyről indul, felveszi a labdát, osztogatja, és aktívan szerepet vállal a védekezésben. 8

Sergio - vagy az volt a gond, hogy nem nagyon játszott még 4231-et, vagy az, hogy épp szar napja volt, de ez egy elég pocsék teljesítmény volt. 4

Ansu Fati - vicces, hogy azért nem lehetett hivatalosan a meccs embere, mert a díj szponzora egy sörmárka, ő pedig nem töltötte be a 18. életévét. Pedig tökéletesen megérdemelte volna. Teljes értékű játékosként volt ott, és nem az volt az ember érzése, hogy most csak azért tapsol neki, mert na mégis egy fiatal játékos, hát legyen egy kis önbizalma. Ésszel futott be a területekbe, nem cipelte indokolatlanul a labdát, amikor kellett, vállalt egy kis rizikót, rúgott két gólt, és összehozott egy büntetőt. 17 évesen. Ja... 9

Coutinho - az első, ami szembetűnik róla, hogy fizikálisan elég jó hatással volt rá a müncheni kiruccanása. Aztán nála is ugyanaz a helyzet, mint De Jongnál, vagyis: ha a posztján játszik, akkor parádésan megy neki. Nem tudom, mi ütötte meg Valverdét annyira anno, hogy komolyan azt gondolja, kiteszi a szélre, de mint azt az idő bebizonyította: nem neki volt igaza. Coutinho egy tízes, a tízes pedig nem szélső. Ennyi a történet. Csak így tovább, Phil. 8,5

Messi - neki volt a legkesze-kuszább nyara, de nagy szerencsénkre nem úgy kezeli magában ezt a helyzetet, hogy leszegett fejjel kóricál össze-vissza a pályán, és semmit nem csinál. Volt egy olyan statisztika, hogy az első 20-25 percben 8 labdaérintése volt. Ez egyfelől kurva kevés, másfelől pedig talán ne bánjuk annyira. 33 éves, nem fogja tudni megint elvinni a hátán a csapatot. Ez a statisztika pedig arra enged következtetni, hogy a csapat akkor is tud játszani, ha nem megy át minden támadás Messin. 7,5

Griezmann - Busi mellett ő volt a másik, aki nagyon szar napot fogott ki. Gyakorlatilag szellemként járt-kelt a pályán. 4